Belföld
Dr. Hegedűs Zsolt már a héten tárgyal az egészségügyi dolgozói bérek rendezéséről
Több ponton cáfolta az elődjét, Pintér Sándort a héten már az önálló Egészségügyi Minisztériumban kezdő Dr. Hegedűs Zsolt: bár a volt belügyminiszter szerint nincs oka szégyenkezni, az egészségügyi miniszter szerint az aligha adhat okot büszkeségre, hogy több tízezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből, az ápolóhiány meghaladja a 30 000 főt. Már a héten leül a szakszervezettel, hogy a dolgozói bérekről tárgyaljanak.
Pintér Sándor a hivatalos átadás-átvételen azt állította, hogy nincs miért szégyenkeznie, és egyetlen olyan ügy sincs, ami miatt neki vagy a Belügyminisztériumban dolgozó kollégáinak szégyenkezniük kellene, ezen kívül vizsgálatot kért maga és tárcája ellen. Mint Magyar Péter miniszterelnök akkor jelezte, az alapos átvilágítás kérés nélkül is meg fog történni.
Az egészségügyi miniszter, Dr. Hegedűs Zsolt emlékeztetett Pintér februári kijelentésére, ami szerint „ami feladatot kaptam, mindent sikerült megoldani.” A helyzet azonban kritikus, s mint mondja, az a legnagyobb baj, hogy Pintér fel sem mérte, mit vállal az egészségügy átvételével. Hegedűs hivatkozik a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara adataira, amely szerint most is több tízezer szakdolgozó hiányzik a rendszerből, az ápolóhiány pedig meghaladja a 30 000 főt. Ezen kívül a szakdolgozók átlagéletkora 47,3 év, 25 ezer kolléga már 58 év feletti.
„Ez azt jelenti, hogy miközben most is munkaerőhiány van, néhány éven belül még nagyobb tömegek eshetnek ki a rendszerből.
Vannak területek, ahol az ápolók nem havi 168–174 órát dolgoznak, hanem 220–240 órát. Ez nem hivatástudat, hanem rendszerszintű önkizsákmányolás.” – hívja fel a figyelmet Dr. Hegedűs Zsolt. Sorolja:
a legkritikusabb területek között szerepel a felnőtt ápolás, az aneszteziológia és intenzív terápia, a műtőszolgálat és a labordiagnosztika.
Az intenzív területen 1 609 szakasszisztensből 1 079 fő 46–60 év közötti, miközben a 25–45 évesek száma mindössze 212 fő. Ha a nyugdíj mellett dolgozó kollégák kiesnek, egyes területeken az ellátás működése kerülhet veszélybe.
„A műtőkben ugyanez a probléma: hiába van orvos, ha nincs elég műtős szakasszisztens, műtőssegéd és megfelelően képzett szakdolgozó. Így nemcsak a tervezett műtétek, hanem az akut beavatkozások biztonsága is sérülhet. Ennek következménye a várólisták növekedése és a betegellátás romlása. A járóbeteg-ellátásban sem jobb a helyzet. Az asszisztensi tagozat 12 285 főt számlál, de a tagok közel kétharmada 45 év feletti. Ha csak a 60 év feletti korosztály távozik, már több mint 2 000 ember fog hiányozni erről a területről.
Ez az örökség: elöregedő szakdolgozói állomány, tömeges hiány, túlóra, kiégés, romló munkakörülmények, növekvő várólisták és egyre nagyobb betegbiztonsági kockázat. Alapjában sérül már a betegbiztonság – ki kell mondani.
A magyar egészségügy nem működhet tovább a szakdolgozók önfeláldozására építve. Bérrendezés kell. Valódi megbecsülés kell. Reális minimumfeltételek kellenek.” – szögezi le a miniszter.
Több szakdolgozó kell az ágy mellé, a műtőbe, az intenzívre, a szakrendelőkbe és az alapellátásba, „mert a betegbiztonság ott kezdődik, hogy van elég, megfelelően képzett és megbecsült szakdolgozó a beteg mellett.”
Az egészségügyi miniszter jelezte: a jövő héten már az önálló egészségügyi minisztériumban ül le egyeztetni a Független Egészségügyi Szakszervezet képviselőivel, hogy elsősorban a szakdolgozói bértábla rendezéséről tárgyaljanak.
Kiemelt kép: Hegedűs Zsolt Facebook-oldala