Kanada közeledne az EU-hoz – de meddig juthat uniós tagság nélkül?

Mark Carney újabb ígéretet tett arra, hogy Kanada elmélyíti gazdasági és biztonsági együttműködését az Európai Unióval, miután a múlt héten kudarcba fulladtak az Ottawa és Washington közötti kereskedelmi tárgyalások.

Kanada azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy a francia nyelvvel kapcsolatos követeléseivel beavatkozik az ország szuverenitásába. Donald Trump amerikai elnök válaszul a Truth Social-ön azt írta, hogy 2027. január 1-jétől 50 százalékra emelik a személyautókra és teherautókra kivetett vámokat.

„NINCS SZÜKSÉGÜNK KANADÁRA, NEKIK VAN SZÜKSÉGÜK RÁNK!” – írta Trump, hozzátéve, hogy Kanada üzleti kapcsolatainak 95 százaléka az Egyesült Államokhoz kötődik. Ottawa később bejelentette: szeptember 8-tól 15 és 50 százalék közötti vámot vet ki több mint 700 amerikai termékre, összesen mintegy 20 milliárd dollár, azaz 17,2 milliárd euró értékben.

Donald Trump 2025-ös visszatérése és az amerikai–kanadai kereskedelmi kapcsolatok elleni ismételt támadásai óta Ottawa több alkalommal is Európa felé fordult. Kanada egy stabil, „hasonló gondolkodású” partnerrel szeretné szorosabbra fűzni kapcsolatait.

„Ősszel intenzív tárgyalásokat kezdünk az Európai Unióval, a világ második legnagyobb gazdaságával, hogy egy sokkal erősebb és mélyebb gazdasági és biztonsági partnerséget építsünk ki” – mondta Carney. A kanadai kormányfő a Politico szerint megerősítette, hogy szeptember 16-án Strasbourgban részt vesz az Európai Unió helyzetéről szóló bizottsági beszédén. A rendezvény után Kanada és az EU csúcstalálkozójára is sor kerül.

Brüsszel és Ottawa a második Trump-kormányzat hivatalba lépése óta egyaránt érdekelt abban, hogy kereskedelmi kapcsolatait diverzifikálja, és csökkentse Washington szerepét. Csakhogy Kanada és az EU között már most is van szabadkereskedelmi megállapodás. A kérdés ezért az: meddig mehet el a két fél a kapcsolatok elmélyítésében? A válasz röviden: mindkét oldalon vannak határok.

Kanada továbbra is erősen kötődik az Egyesült Államokhoz

A kritikus nyersanyagoktól az energián át a védelemig számos terület kerülhet elő a kanadai–uniós csúcstalálkozón. Kanada például jobb hozzáférést kínálhat az EU számára a kritikus nyersanyagokhoz. Brüsszel sürgető érdeke, hogy csökkentse Kínától való függőségét, amely meghatározó szereplő a ritkaföldfémek kitermelésében és feldolgozásában. Kanada jelentős lítium-, grafit- és nikkelkészletekkel rendelkezik, így fontos szereplővé válhatna az európai fém- és nyersanyag-ellátási láncban.

Az energia is új együttműködési terület lehet. Kanada jelenleg elsősorban az Egyesült Államoknak szállít energiát. „Egy életképesebb Kanada–EU energiafolyosóról kellene tárgyalnunk, nemcsak az olaj és a gáz, hanem az atomenergia területén is” – mondta a Euronewsnak Mark Camilleri, a Canada-EU Trade and Investment Association elnöke. Szerinte az EU energiaigénye növekszik, miközben az unió energiaellátása továbbra is jelentős mértékben importra szorul.

A védelem területén Kanada már részt vesz a 150 milliárd eurós SAFE programban, amely az uniós tagállamok védelmi ipari beruházásait és közös beszerzéseit támogatja. Az együttműködés várhatóan tovább mélyül: Kanada a német–norvég TKMS-t választotta új, 12 tengeralattjáróból álló flottájának megépítésére. Az északi-sarkvidéki biztonság pedig szintén új együttműködési lehetőséget kínálhat.

A kanadai vállalatok eközben egyre nagyobb érdeklődést mutatnak az európai piac iránt. A gazdasági diverzifikáció azonban nem megy egyik napról a másikra. A földrajzi közelség ugyanis továbbra is meghatározó tényező.

„A kanadai gazdaság nagyon erősen az Egyesült Államokhoz és az észak-amerikai gazdasághoz kötődik és integrálódik” – mondta Camilleri. Szerinte Kanada nem akarja felszámolni ezt a kapcsolatot, annak ellenére sem, hogy a két ország között komoly politikai konfliktusok alakultak ki.

Az EU sem tárja ki teljesen a kapuit

Az európaiaknak is vannak korlátaik, ha Kanadával való integrációról van szó. A 2016-ban megkötött Kanada–EU szabadkereskedelmi megállapodás önmagában jól mutatja, hogy az uniós piacra jutás nem egyszerű. A megállapodást ugyanis mindmáig nem ratifikálta valamennyi uniós tagállam, így 2017 óta csak ideiglenesen alkalmazzák.

Ráadásul az EU-hoz való közeledésnek nemcsak politikai és gazdasági, hanem földrajzi korlátai is vannak.

Uniós tagság? Aligha

Az Európai Unióról szóló szerződés 49. cikke szerint az uniós tagság lehetősége „bármely európai állam” előtt nyitva áll. Marokkót korábban azért sem tekintették megfelelő európai államnak, hogy csatlakozhasson az EU-hoz. Kanada esetében pedig még nehezebb lenne megindokolni, hogy az Atlanti-óceán túloldalán fekvő ország megfelel ennek a feltételnek.

Kanada teljes jogú uniós tagsága ezért jelenleg nem reális forgatókönyv. Guntram Wolff, a brüsszeli Bruegel kutatóintézet vezető kutatója szerint ugyanakkor Brüsszelben érzékelhető egyfajta új nyitottság. A stratégiai együttműködés szerinte „messzire mehet”, még ha valószínűleg nem is vezethet teljes jogú uniós tagsághoz.

Az egyik lehetőség a jelenlegi kereskedelmi megállapodásnál jóval szorosabb gazdasági integráció lehetne. De vajon meddig? „El lehet jutni odáig, ahol Norvégia van: az egységes piac tagságáig” – mondta Wolff a Euronewsnak. Hogy Kanada szeretne-e idáig elmenni, és hogy az összes európai ország támogatná-e ezt, az a következő hetekben derülhet ki.

Norvégia, Izland és Liechtenstein ugyan nem EU-tagállamok, de az Európai Gazdasági Térségen (EGT) keresztül részei az uniós egységes piacnak. Ez az unió négy alapvető szabadságának – az áruk, a személyek, a szolgáltatások és a tőke szabad mozgásának – alkalmazását is jelenti. Ez már olyan fokú integráció lenne, amely jóval túlmutatna egy hagyományos szabadkereskedelmi megállapodáson.

Egy uniós tisztviselő ugyanakkor azt mondta a Euronewsnak, hogy ez a lehetőség egyelőre nincs napirenden. Jelenleg inkább elméleti vita arról, hogy meddig lehetne elmélyíteni Kanada és az EU kapcsolatát.

A politikai és gazdasági realitás tehát egyelőre egy köztes megoldás felé mutat: Kanada nem válhat uniós taggá, de az Egyesült Államokkal romló viszonya arra ösztönözheti, hogy minden korábbinál szorosabb kapcsolatot építsen ki Európával.