Ukrajna sürgős pénzt kér, nehéz döntés elé került az EU

Ukrajna egyre növekvő költségvetési hiánya komoly nyomást helyez az Európai Unióra, miközben a háború finanszírozásának terhei egyre nagyobb mértékben hárulnak Európára. A problémát Volodimir Zelenszkij a „Készek Koalíciójának” hétfői, kijevi találkozóján vetette fel, amelyet Ukrajna függetlenségének 35. évfordulóján tartottak.

Az ukrán elnök szerint a védelmi tárcának mintegy 27 milliárd dollárra, vagyis 23,1 milliárd euróra van szüksége ahhoz, hogy fenntartsa a háborús erőfeszítéseket. A hiány nem váratlan kiadásokból ered: Ukrajna az év első felének költségeire felhasználta az eredetileg az év második felére szánt források egy részét.

A most szükséges összegből a katonák finanszírozására, szociális támogatásokra és fegyvervásárlásokra költenének. Körülbelül 6 milliárd euró pedig olyan előleg, amelyet a 2027 elejére várható fegyverszállításokért kellene kifizetni.

Zelenszkij előre hozná az uniós támogatást

Zelenszkij szerint a hiány pótlása kulcsfontosságú ahhoz, hogy Ukrajna továbbra is képes legyen nagy hatótávolságú csapásokat mérni Oroszországra, és ezzel növelje a Moszkvára nehezedő nyomást. „Több pénzre, sokkal több pénzre van szükségünk” – fogalmazott.

Az ukrán elnök ezért azt javasolja, hogy az EU hozzon előre egy részt a Kijevnek biztosított 90 milliárd eurós hitelből. Brüsszel a támogatást két, egyenként 45 milliárd eurós részre osztotta: az egyik 2026-ban, a másik 2027-ben állna Ukrajna rendelkezésére.

Az Európai Bizottság egyelőre óvatosan reagált. A testület szerint hivatalos úton még nem érkezett hozzájuk ilyen kérés, ugyanakkor jelezték, hogy készek a lehető legnagyobb mértékben felgyorsítani a kifizetéseket. Brüsszel eddig 3,2 milliárd euró költségvetési és 8,35 milliárd euró katonai támogatást folyósított.

A fegyvervásárlásokra összesen 22 milliárd eurót különítettek el, többek között vadászgépek és drónok beszerzésére. Ezekhez azonban csak akkor férhet hozzá Kijev, ha az ukrán fél által benyújtott védelmi szerződéseket ellenőrizték. Az adminisztratív folyamatot hibák és utolsó pillanatban bekövetkező módosítások is lassíthatják. További 6 milliárd euró még nincs kiosztva.

A költségvetési támogatásokból csaknem 14 milliárd euró szintén folyósításra vár, egyes kifizetéseket pedig reformok teljesítéséhez kötöttek. Brüsszelben az is aggodalmat kelt, hogy az ukrán parlament az elmúlt hónapokban lelassította több fontos jogszabály elfogadását.

Brüsszel nem akarja felborítani a 2027-es tervet

Az EU számára azonban nem csupán technikai, hanem komoly politikai problémát is jelentene az uniós hitel előrehozása. A jelenlegi konstrukciót a tagállamok azzal a céllal fogadták el, hogy stabil finanszírozást biztosítsanak Ukrajnának 2026-ban és 2027-ben, egészen az új, 2028-ban induló uniós költségvetési ciklusig.

Ha a 2027-re szánt pénz egy részét már idén elköltenék, Ukrajna jövőre újabb finanszírozási lyukkal találhatná szemben magát. Kijev kiadásai várhatóan akkor sem csökkennek majd, miközben Oroszország folytatja támadásait.

Egy újabb hitelkeret elfogadtatása 2027-ben ráadásul politikailag rendkívül nehéz lehet, mivel több uniós tagállamban is fontos választásokra kerül sor. Brüsszel ezért azt szeretné, ha az idei kifizetéseket a már meghatározott 45 milliárd eurós kereten belül gyorsítanák fel.

Kijev közben különösen a légvédelem megerősítését sürgeti az orosz ballisztikus rakétatámadások miatt. Az Európai Bizottság szerint az elkövetkező hetekben felgyorsítják a védelmi támogatásokhoz kapcsolódó folyamatokat.

A finanszírozási teher növekedését az EU-ban az is fokozza, hogy az Egyesült Államok korábbi jelentős támogatása gyakorlatilag megszűnt. Brüsszelben úgy látják, hogy az Egyesült Királyság és Norvégia kivételével a nyugati szövetségesek nem járulnak hozzá olyan mértékben Ukrajna finanszírozásához, mint azt az EU remélte.

Újra előkerülhetnek a befagyasztott orosz vagyonok

Zelenszkij ezért ismét felvetette a befagyasztott orosz jegybanki eszközök felhasználását is. Az EU mintegy 210 milliárd eurónyi orosz vagyont tart befagyasztva, amelynek jelentős része Belgiumban található.

Az elképzelés korábban az uniós finanszírozási terv központi eleme volt, ám tavaly decemberben Belgium ellenállása miatt meghiúsult. A tagállamok végül a közös hitelfelvétel mellett döntöttek, ebből született meg a 90 milliárd eurós ukrán hitel.

Egyes országok azonban továbbra is úgy gondolják, hogy hosszú távon az orosz vagyonok jelenthetik a megoldást. Lettország miniszterelnöke, Andris Kulbergs szerint nem az európai adófizetőknek kellene állniuk a háború költségeit, hanem az Oroszországtól befagyasztott pénzeket kellene felhasználni.

A terv ellenzői ugyanakkor továbbra is komoly jogi és pénzügyi kockázatokat látnak. Belgium széles körű garanciákat követel, miközben a vagyonok nagy részét kezelő Euroclear ellen Oroszország jogi eljárásokat indított.

Egy magas rangú uniós tisztviselő szerint jelenleg nincs valódi politikai étvágy arra, hogy ismét megnyissák az orosz vagyonok ügyét. Brüsszel így egyelőre két nehéz lehetőség között őrlődik: vagy előrehozza az Ukrajnának szánt pénzek egy részét, kockáztatva a 2027-es finanszírozást, vagy új forrásokat kell találnia ahhoz, hogy Kijev már idén pótolhassa a 23 milliárd eurós hiányt.