Ez nem csak azt jelenti, hogy a 6350 praxis közül, nagyságrendileg minden tizedik betöltetlen, de azt is, hogy sok esetben hosszú éveket kell várni, mire egy praxist újra betöltenek, annak ellenére, hogy a praxisjog eladható és hitelt is fel lehet venni a vásárlásra.
2010 és 2019 között 438 fővel (7%-kal) csökkent a praktizáló háziorvosok száma. A KSH legfrissebb, 2019-es, adatai szerint a 6013 praktizáló háziorvos több mint 64 millió esetet látott el (azaz egy háziorvosra 10 655 eset jutott, vagyis 43 eset naponta, ami 4,7% több mint 2010-ben). Így egy-egy betegre átlagosan maximum 12 perc jut. Szintén nőtt az egy háziorvosra jutó lakosok száma (2019-ben 1625 fő), ami 5%-kal több a 2010-es adatnál. Az üres praxisok helyettesítése miatt a helyettesített és az eredeti praxisban is romlik a betegek ellátása, mivel a háziorvos túlterheltsége növekszik.
Megyei szinten a legtöbb háziorvos (75) Borsod-Abaúj-Zemplén megyében hiányzik, szintén magas ez a szám Pest és Jász-Nagykun-Szolnok megyékben, ahol 47, illetve 46 háziorvost keresnek. Továbbá átlag feletti volt még ez a szám Budapesten, Fejér, Bács-Kiskun és Békés-megyék esetében. A legkevesebb betöltetlen praxis (14) Baranya-megyében volt. Települések tekintetében kiemelkedik Tatabánya és Salgótarján (7-7 betöltetlen praxissal). Továbbá 4-nél több háziorvos hiányzott Békéscsabán, Dunaújvárosban, Pápán, Szombathelyen, Zalaegerszegen, a XIII., a XIV és a XX. kerületekben.
Háziorvosi praxisok állapota 2021. február 1.
Forrás: Nemzeti Egészégbiztosítási Alapkezelő
A betöltetlen praxisok növekvő számának egyik oka, hogy a háziorvosok körében jelentős az elöregedés, azaz a nyugdíjba vonuló orvosok helyet nincs utánpótlás. A háziorvosok átlag életkora 59 év körüli, a pandémia csak felgyorsította a praxisok elhagyását, mivel a veszélyeztetett (65 év feletti) korosztályba tartozó háziorvosok már nem valószínű, hogy visszatérnek az ellátásba dolgozni.
2010 óta 70%-kal nőtt az alapellátásban dolgozók keresete, ezen belül a háziorvosok bére 85%-kal nőtt, (miközben az átlagkereset közel 100%-kal), de a bérek emelése nem volt elegendő vonzerő a praxisok betöltésére. 2021-től a háziorvosokat praxisközösségbe lépésre ösztönzi a Kormány új támogatási politikája. Ennek célja, hogy a helyi alapellátásban dolgozók egy csapatba szerveződve magasabb szintű ellátást nyújtsanak például azáltal, hogy közösen olyan eszközök beszerzését is megengedhetik maguknak, amit egyénenként nem tudnának megvenni.
Ezzel tervezi Kormány elérni, hogy a járóbeteg ellátás egy része átkerüljön ezekbe a praxisközösségekbe. Jelenleg 126 praxisközösség működik, 600 körüli praxissal. Ezeket a praxisokat korábban a Svájci Alap és az Európai Unió támogatta (3,6, illetve 7,6 milliárd forinttal), 2019-től költségvetési forrásból 8,6 milliárd forinthoz juthatnak. A 2021-es orvosbéremelés miatti megemelt támogatás praxisközösségenként jár. Akik legszorosabban együttműködnek, azok a teljes béremelést megkapják, akik lazább közösséget vállalnak, azok az emelés nyolcvan százalékát kapják meg, akik pedig nem vállalnak praxisközösséget, azok a teljes összeg harminc százalékához juthatnak.Vagyis a többi orvoshoz képest csak azok nem kerülnek hátrányba, akik a teljes praxisközösséget vállalják, persze csak akkor, ha erre lesz érdeklődés a többi háziorvos részéről.
A praxisközösség önmagában nem gyógyír a háziorvosi rendszer problémáira, ettől több háziorvos nem lesz, illetve a betegekre eddig fordítható idő sem lesz több. Olyan területeken, ahol az ellátási körzet nagy, aprófalvas vagy tanyás jellegű, s ahol a háziorvos már most is rendszeresen kijár a betegekhez (mert azok nem tudnak a rendelőbe eljutni), a praxisközösség igen nehezen működtethető, s érdemi javulást sem jelent. Mint ahogy a be nem töltött praxisok helyettesítését sem fogja ez megoldani.
