Az MSZP-s politikus kedden sajtótájékoztatón azt mondta: az eddig ismertté vált információk alapján úgy tűnik, a magyar kormány beérte egy jogi garanciának nem minősülő azeri tájékoztatással arról, hogy nem alakítják át Ramil Safarov ítéletét. A dokumentum azonban nem tért ki arra, hogy az Azerbajdzsánnak pénteken átadott gyilkos nem kap majd kegyelmet, noha erre a vonatkozó nemzetközi egyezmény lehetőséget ad - jegyezte meg.

Kovács László szerint a magyar kormánynak konkrét, írásos garanciát kellett volna kérnie az azeri vezetőktől arra, hogy nem adnak kegyelmet a baltás gyilkosnak. Azt mondta: ez esetben az azeri félnek nagyon súlyos következményekkel kellett volna szembenéznie, ha megszegi a szavát és nem tartja be a megállapodást.

A szocialista politikus - aki a Horn- és a Medgyessy-kormányban is külügyminiszter volt - arra is felhívta a figyelmet, hogy Azerbajdzsán fenntartást fűzött ahhoz az 1983-as európai tanácsi egyezményhez, amely alapján Safarovot átadták. Eszerint egy Azerbajdzsánban raboskodó, majd hazájának átadott elítéltnek csak akkor lehet kegyelmet adni, ha ehhez az azeri kormányzat is hozzájárul. Kovács László szerint Magyarországnak ehhez hasonló kikötést kellett volna előírnia ebben az ügyben.

Ha pedig az azeriek ebbe nem mennek bele, a kabinet megtagadhatta volna Safarov átadását, ahogyan a Gyurcsány-kormány több ízben elhárította ezt a kérést - tette hozzá.

Kovács László szerint az eset tanulsága, hogy a kormánynak abba kell hagynia azt a fajta keleti nyitást, amit két évvel ezelőtt elkezdett és ami súlyos kockázatot hordoz az ország számára. Úgy fogalmazott: az Európai Unióban értetlenül fogadták a magyar kormány cinizmusát, gátlástalanságát, "most azonban olyan kormányzati magatartással találkozott az Orbán-kormány, amely nála is cinikusabb, gátlástalanabb, és ezzel szemben alulmaradt".

Az ellenzéki politikus kifejtette: az MSZP célja a Magyarországot ért diplomáciai károk csökkentése, ehhez azonban tisztázni kell a baltás gyilkos elengedéséhez vezető kormánydöntés okait, hátterét és körülményeit, az egyes tárcák és vezetőik - így Navracsics Tibor igazságügyi és Martonyi János külügyminiszter -, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági államtitkár, és mindenekelőtt Orbán Viktor kormányfő szerepét.

Mint mondta, a Külügyminisztérium szakérői jól ismerik az örmény-azeri konfliktus történetét, tudniuk kellett, hogy Ramil Safarovot az általa 2004-ben elkövetett gyilkosság óta hősként tisztelik Azerbajdzsánban, az év emberévé is megválasztották. Tisztában kellett lenniük azzal is, hogy Örményország miként reagálna az átszállítására, és azzal is, hogy több nyugati országban milyen erős az örmény lobbi.

Nem tudni azonban - jegyezte meg -, hogy minderről tájékoztatták-e Orbán Viktort és Navracsics Tibort, s hogy mekkora volt a szerepe a döntésben a hozzá nem értésnek, a felelőtlenségnek, a voluntarizmusnak, "a kétharmados gőgnek", illetve, hogy volt-e mögötte "valamilyen gyalázatos alku".

Kovács László bírálta a miniszterelnököt, amiért hétfőn azt mondta, higgadtan veszik tudomásul a kialakult vitát, mondván, nem vitáról, hanem egy súlyos nemzetközi botrányról van szó, ami tovább rontja az ország megítélését. Kritizálta a Fidesz szóvivőjét is, aki lezártnak minősítette az ügyet, noha az csak akkor zárul le, "ha Örményország, az Egyesült Államok és Oroszország, valamint a nemzetközi közvélemény is lezárja". A magyar kormány hibás döntése Safarov kiadatásáról majdhogynem példátlan módon egy oldalra állította az amerikai és az orosz vezetést - fűzte hozzá a volt szocialista külügyminiszter.

Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek.

Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal (az első híradások még a kapcsolatok megszakításáról szóltak, de Jereván ezt később pontosította).

Németh Zsolt, a Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szeptember 2-án hivatalába kérette Azerbajdzsán budapesti nagykövetét, akit diplomáciai jegyzékben arról tájékoztatott, hogy Magyarország elfogadhatatlannak tartja Azerbajdzsán lépését.