Csiba Gábor közölte: az alap, az irány jó, de néhány elem hiányzik a koncepcióból, ezeket hat pontban összegezték.

Az egyesület szerint az első ilyen elem az, hogy lakosságarányosan és a szükséglet alapján osszák újra a meglévő forrásokat. Második pontként az egyesület elnöke azt említette, hogy új forrásokat kellene bevonni a rendszerbe. Ennek kapcsán példaként hozta fel az általuk javasolt "hamburgeradó" vagy népegészségügyi termékdíj bevezetését, de szerintük ugyanilyen többletforrás lehetne a rendszerben az alkohol és dohánytermékek többletadója is.

A harmadik pontban, a területi újraelosztás kapcsán azt mondják: pontosan határozzák meg, mely intézmény milyen feladatokat lát majd el a jövőben. A negyedik javaslatuk a feladatok újraelosztásáról szól; ők is helyeslik a Semmelweis Tervben vázolt koncentrációt, de bizonyos tevékenységeket illetően a lakosság közeli ellátást támogatják.

Csiba Gábor azt mondta: az integrációval is egyetértenek, mivel annak számos előnye van a mérethatékonyságtól a rendszerben felszabaduló belső tartalékok kinyeréséig. Az egyesület viszont - ez az ötödik javaslatuk - az integrációt összekötné a harmonizációval. Olyan feladatmegosztásra van szükség, mellyel felszámolhatóak a felesleges párhuzamosságok – mondta, hozzátéve: intézmények felszámolása nem cél, de szerinte lesz olyan, amely megszűnik.

Az egyesület a hatodik pontban olyan humánerőforrás-politika kialakítását javasolja, amely nemcsak a pénzről szól, hanem egy előmeneteli rendszerről is, amely rangban és fizetésben is jelentkezik. Ennek részét képezhetnék egyebek mellett adókedvezmények, támogatott képzések, a letelepedést segítő kedvezményes kölcsön folyósítása, valamint kitüntetési lehetőségek.

Csiba Gábor kitért arra, hogy a megoldást nem csak az államtól várják; szerintük e kérdés rendezésében a kórházaknak, a tulajdonosoknak, az önkormányzatoknak, a kamaráknak és a szakszervezeteknek is szerepet kell vállalniuk.

Pikó Károly az egyesület alelnöke azt mondta: ha nem történnek meg az intézkedések nagyon hamar, lehet béremelés, de előkerülnek majd más problémák, amelyek a dolgozók távozására adhatnak okot. Példaként említette, hogy a kórházak folyamatosan amortizálódnak, a dolgozók lassan emiatt nem tudják elvégezni feladataikat. Tehát az intézmények fejlesztésével megfelelő munkakörülmények biztosítása is fontos a béremelés mellett - hangsúlyozta.

Pikó Károly szerint a bérfejlesztést egy bruttó 80 ezer forintos emeléssel lehetne elindítani, amely az ország mintegy 100 ezer egészségügyi dolgozójának esetében 80 milliárd forintot jelentene. Ugyanakkor még ez is távol áll a rezidensek követelésétől – tette hozzá.

A kormány elfogadta a Semmelweis Tervet, így elindulhat az egészségügy strukturális átalakítása. A cél a viszonyok rendezése és a várólisták hosszának legalább felére csökkentése. Ennek eléréséhez nyolc térségi egységre épülő egészségszervezési intézményrendszert hoznak létre, míg Budapesten három centrum működik majd.

Cser Ágnes kidobná

"Szemétkosárba való dolgozatnak" nevezte a Magyarországi Munkavállalók Szociális és Egészségügyi Ágazatban Dolgozók Demokratikus Szakszervezetének (MSZ EDDSZ) elnöke a Semmelweis Tervet, amely szerinte azt mutatja, hogy lenézik az egészségügyi dolgozókat és az állampolgárokat is.

Cser Ágnes egy más témában tartott budapesti sajtótájékoztatón csütörtökön azt mondta: a Semmelweis Terv semmi mást nem tartalmaz, mint hogy hogyan koncentrálják a pénzt, csökkentsék a munkavállalók mozgásterét, és ráírták, hogy ez a betegek érdeke. Ezzel véleménye szerint lenézik az ágazat munkavállalóit és az állampolgárokat is.

A betegutakról az a véleménye, hogy ezek szervezését eddig is tökéletesen ellátta a tisztiorvosi szolgálat. Az államosítással viszont - mint hozzátette - egyet tud érteni, ha közben betartják a szabályokat a többi között a szervezésben és a források elosztásában.

"Nem kell életpályamodell, mert az szemfényvesztés" - közölte Cser Ágnes, aki szerint nem lehet életpályamodelleket kialakítani a különböző ágazatokban, mert az országban kevés a pénz. Ennek kapcsán arra is kitért: felháborítónak tartják, hogy az egészségügyi vezetés eltörölte az egészségügyi és szociális ágazatban a terhelhetőség határát, a szabályok szerint egy akár 45 éven a pályán lévő dolgozó is bármekkora súlyt megemelhet.

Cser Ágnes azt mondta, hogy szerinte az egészségügyi ágazat vezetése - Szócska Miklós, egészségügyért felelős államtitkárral és Jávor Andrással, a tárca közigazgatási államtitkárával az élen - alkalmatlan. Hozzátette: a vezetésen azonnal változtatni kell, mert a kormánynak nincs erkölcsi alapja elvárni a betegellátásban sem a mennyiséget, sem a minőséget, ha a munkavállalók elemi érdekeit és emberi méltóságát nem veszik figyelembe.

A sajtótájékoztató eredeti témájára utalva az EDDSZ elnöke úgy fogalmazott: "a kötelező kamarai tagsággal megalázták a munkavállalókat, mert kiszúrták a szemüket és megfélemlítették őket".

Nagy Anna kormányszóvivő, Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszter és Szócska Miklós egészségügyi államtitkár szerdán jelentette be: a kormány elfogadta a Semmelweis Tervet, így elindulhat az egészségügy strukturális átalakítása. A cél a viszonyok rendezése és a várólisták hosszának legalább felére csökkentése. Ennek eléréséhez nyolc térségi egységre épülő egészségszervezési intézményrendszert hoznak létre, míg Budapesten három centrum működik majd.