Hogy nézett ki egy napod Kolumbiában?

Voltak pihenőnapjaim, volt amikor csak a ceremóniákra kellett bemennem és olyan is amikor egész nap dolgoztam. De alapvetően ez a műsor, számomra is mindennapi elfoglaltságot jelentett, hiszen nem lehet úgy bekapcsolódni egy játékba, ha nem vagy ott a szerkesztőségben és nem követed nyomon az eseményeket. Minden reggelt azzal kezdtem, hogy megnéztem mi történt előző éjszaka. A délelőtt folyamán sokszor volt alkalmam pihenni és napozni, de délután már mentem vissza forgatni.



Könnyedén tudtál alkalmazkodni az ott uralkodó speciális időjárási körülményekhez?

A rossz idő, gyakran rányomta a bélyegét a forgatásra. Voltak olyan napok, amikor egész nap felkonfokat kellett volna venni, de az esőzés nagyban megnehezítette a munkánkat: le kellett fedni a kamerát, elázott a sminkem, stb. Tehát egy kicsit macerás volt, de ezt leszámítva én szerettem ezt az időjárást is. Az ottani éghajlat teljesen eltér a miénktől. Olyan monszunesők voltak, amik számomra kuriózumot jelentettek, ráadásul mindehhez meleg is volt.

A rengeteg víztől előjöttek az óriásbékák is a szállodában. Kolumbia nagy része nincs csatornázva, emiatt esőzéskor alig lehetett közlekedni az utakon: elakadtak a vízben az autók és a motorosok is. Lássuk be, ilyet nem minden nap lát az ember. A kint tartózkodásom minden egyes pillanatát csodaként éltem meg és próbáltam magamba szívni a hely energiáit.

Mi volt a legemlékezetesebb élmény számodra?

A legemlékezetesebb talán az volt, mikor találkoztam Pepével, a lajhárral. Ölbe vettük őt és teljesen elvarázsolt bennünket. Olyan bamba és ártatlan volt, hogy mindannyian rögtön szerelembe estünk.



Kolumbia után, Peruban is jártál. Mesélnél róla egy kicsit?

Peru csodálatos volt és egy gyerekkori álmom vált valóra, azzal, hogy oda is eljutottam. Úgy gondoltam, hogy ha már Dél-Amerikában járok, óriási hiba lenne kihagyni. Vannak olyan dolgok, amit látnunk kell mielőtt meghalunk, számomra ilyen volt a Machu Picchu és nem is csalódtam.

Már a kiutazásnál elveszett a bőröndöd. A Kolumbiában töltött idő alatt, vagy azóta megkerült már?

Egyelőre úgy tűnik, hogy úton van, de két hónap ruhamentes időszakom volt. Most már egy kicsit kezd aggasztani, mert az egész nyári ruhatáram – a Sugarbird kollekcióm – abban a bőröndben van, aminek az elvesztése nagyon bántana.

Ez minden nő rémálma.

Igen, de kint abszolút nyugodtan viseltem, annak ellenére, hogy három flipp-flopp papucs és négy ruha volt nálam. Vettem hozzá kint még négyet, így két hónapig nyolc ruhával tökéletesen jól elvoltam. És bevallom, nem hiányzott az itthon megszokott napi szintű divatozás.