Nemrég érkeztél haza Kolumbiából, az Éden Hotel forgatásáról. Nem féltél az utazástól, hiszen Kolumbia híres a bűnözésről?

Sajnos minden emberben vannak sztereotípiák, nem csak egymással-, hanem országokkal szemben is. Nyilván ezek engem is befolyásoltak, de mivel a stáb egy része már forgatott kint, megnyugtattak hogy nincs mitől tartani. Ennek ellenére amikor kiérkeztünk, egy darabig még voltak félelmeim.

Például, amikor először elmentem futni a tengerpartra és láttam a helyi halászokat, illetve a kis bungalókat, megfordult a fejemben, hogy butaság egyedül – a többiek tudta nélkül – elhagynom a szállodát. De később kiderült, hogy felesleges ettől tartani, mert sokkal nagyobb veszélyt jelentettek ránk a tűzlegyek.



Pontosan mit értesz ez alatt?

Ez egy nagyon sunyi kis rovar, mert nem érzi az ember a csípését. Olyasmi, mint egy kis muslica, emiatt csak ritkán lehet észrevenni. A csípése nyomán egy piros udvar keletkezik, amiből a vér is kiserken. Az csípés legnagyobb veszélye, hogy ha vakarjuk, akkor szétáramlik a méreganyag a szervezetben és több csípés esetén, rövid időn belül elefánt méretűvé dagadhat a bokánk. A stáb tagjai közül, többen is kórházba kerültek, nem tudták folytatni a munkát.

Ezek szerint te megúsztad?

Igen. Egy módon lehetett védekezni ellenük: ha egy helyi szappannal bekentük a lábunkat – mert főleg azt csípték –, akkor nem „haraptak” belénk. De, ha valaki ezt kicsit is hanyagolta, rögtön begyűjtötte a csípéseket. Hogy ne járjak pórul, rendületlenül kenegettem magam, ami nagyon vicces volt, hiszen gyakorlatilag szappanos lábbal éltük az életünket a harminc fokban. (nevet)

Milyen tapasztalataid voltak a helyiekkel: kedvesek voltak?

Nagyon kedvesek voltak, de a kommunikáció nehézkesen ment. A spanyolon kívül, semmilyen más nyelven nem beszélnek, úgyhogy kezdetben kézzel-lábbal mutogatós pantomim játékhoz hasonlítottak a beszélgetések. (nevet) Később elsajátítottuk az alapkifejezéseket spanyolul, ami a szállodai élethez kellett.



Hogyan foglalnád össze pár szóval a kint töltött két hónapot?

Életem eddigi legnagyobb élménye volt.

Miről szól konkrétan az Éden Hotel?

Fiatalok életét mutatja be, hogy miképpen élik a mindennapjaikat egy zárt közösségben, egy felsőkategóriás hotelben. Olyan, mint egy igazi szappanopera: szerelmek, kapcsolatok, féltékenység, ármánykodás, stb. Ha összezárnak embereket, felnagyítva produkálják mindazokat az elemeket, amik amúgy is jelen vannak az életükbe és a nézők ebbe pillanthatnak majd bele.

Szerinted van még kereslet egy ilyen típusú valóságshowra, hiszen manapság már szinte minden műsort ismert személyiségekkel próbálnak eladni és még az sem garancia semmire?

A valóságshowk között is van különbség. A jelenlegi piac azt mutatja, hogy sztárok nélkül is remekül működhetnek a műsorok, illetve valóban nem garancia a sikerre, ha ismert ember is szerepel benne. Szerintem, ha van egy jól megszerkesztett produkció, jó szereplőkkel, akkor működhet.