Vita az alultáplátságról

A szakemberek a platform első ülésén egy hárompontos akciótervet dolgoztak ki a táplálásterápia szemléletének terjesztése, valamint az alultápláltság leküzdése érdekében.
Frank De Man, a European Nutrition for Health Alliance (ENHA), az alultápláltság visszaszorításáért küzdő egészségügyi és szociális gondozásban tevékenykedők európai szövetsége főtitkára 2010 decemberében, budapesti látogatása alkalmával javasolta az EU több országában már sikerrel működő platform magyarországi létrehozását a betegség kapcsán kialakult alultápláltság leküzdése jegyében.

A fórumot – a széleskörű egyeztetések és előkészületek után – végül Prof. Gál János, a SOTE klinikaigazgató egyetemi tanára hívta életre február elején.

Ahogyan Dr. Katona Beatrix, a platformon a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségét képviselő szakértő kifejtette, „a betegség során kialakult alultápláltság az Európai Unió lakosságának 5%-át, ugyanakkor a kórházi betegek 35-40%-át, míg a szociális otthonokban élők 60%-át érinti”.

A MAGYOSZ Tápszerszekciójának elnöke hozzátette: „az alultápláltság előfordulási aránya az EU-ban egyre növekszik, így ebből kifolyólag meghosszabbodik a kórházi ellátás ideje, nő a fertőzésveszély és a gyógyszerfelhasználás mértéke is. Uniós szinten a helyes táplálásterápia hiánya ma már évente közel 170 milliárd eurót emészt fel; ezért az EU célul tűzte ki, hogy a táplálásterápiát a közegészség-politika és az egészségügyi gyakorlat szerves részévé tegye”.
A hazai platform tanulságai szerint Magyarországon sem jobb a helyzet, ezért a részt vevők az ülésen kialakított akciótervben

1. megfogalmazták az EU-ban végzett felmérések és az MDOSZ kutatások eredményeinek felhasználását (mivel hazánkban nem állnak rendelkezésre országos adatok az alultápláltak számára vonatkozóan);

2. az akcióterv emellett kitér a szűrés fontosságára,

3. valamint az egészségügyi dolgozók képzésének, a táplálásterápia iránti szemlélet megváltoztatásának szükségességére is: hiszen a megfelelő terápia alkalmazása nemcsak költséghatékony, de az egészségügyi állapotra is pozitív hatással van.

„Fontos leszögeznünk, hogy a tápláláshoz való jog alapvető emberi jog. Az alultápláltság kérdésköre pedig az egészségügyi ellátórendszer, valamint a kormányzati tevékenység számos pontjához illeszkedik, és csak közös, összehangolt megoldással lehet sikereket elérni. Ezért alapítottuk meg Magyarországon a platformot, és ezért leszünk minden erőnkkel azon, hogy az elfogadott akcióterv mentén folytatott közös munka hatására a táplálásterápia a hazai egészségügyi politikának is integráns részévé, valamint a betegségek kezelési programjának alkotóelemévé váljék”, mondta Prof. Gál János.

A februári platform ülésén a SOTE és a MAGYOSZ mellett a Nemzeti Erőforrás Minisztérium Egészségpolitikai főosztálya, a Magyar Kórházszövetség, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara, a Betegjogi Egyesület, a Magyar Mesterséges Táplálási Társaság, valamint a Magyarországi Crohn – Colitises Betegek Egyesülete képviselői vettek részt.

A Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége 1990-ben alakult. A MAGYOSZ képviseli a szakterület érdekeit, ellátja a tagok közötti egyeztetést és kapcsolattartást, valamint folyamatosan figyelemmel kíséri a hazai és külföldi gyógyszerkutatási, fejlesztési, termelési, kereskedelmi és gazdasági folyamatokat, s ezek alapján szakmai információt nyújt a tagoknak.

Kezdeményezi, koordinálja, szervezi az összehangolt fellépést mindazon kérdésekben, amelyek a tagok érdekeinek érvényre juttatása körében felmerülnek. A MAGYOSZ tagja a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ), valamint olyan nemzetközi ernyőszervezeteknek, mint például a Gyógyszergyártók Világszövetsége (IFPMA), vagy az Európai Tápszergyártók Szövetsége (IDACE).

Írta közleményében a MAGYOSZ.