"A tálibok már végigfenyegették a világot"
Egy pakisztáni lap pár napja közölte a tálibok szóvivőjének fenyegetését, mely szerint ha a magyarok nem vonulnak ki Afganisztánból, további támadások várhatók. Erről kérdeztük Nógrádi György biztonságpolitikai szakértőt.
2010. szeptember 9. csütörtök 12:49 - Hassan Szihám
Mennyire kell komolyan venni ezt a fenyegetést? Valóban nőhet-e a magyar kontingens elleni akciók száma?
Al-Qaida – tálib fogalmi zavar
A kettő nem ugyanaz. Mi mindig egyenlőségjelet teszünk közéjük. A tálibok egy teljesen más kultúrát képviselnek, mint az Al-Qaida,és soha nem beszélünk róla, hogy a két fél harcol egymással. Az Al-Qaida jelenleg három részből áll. Létezik az Al-Qaidának egy központi magja, nevezzük Bin Ladennek, noha nem lehet tudni, Bin Laden és köre él-e még. Létezik egy ehhez kapcsolódó laza szervezet, ilyenek többek között a nemzeti terrorista szervezetek a Magreb-országokban. És léteznek olyan teljesen önálló szervezetek, melyek az Al-Qaidára hivatkoznak, de semmilyen Al-Qaidás utasítást nem fogadnak el, ilyenek például a jemeni, indiai és az afganisztáni terrorszervezetek.
A tálibokról az amerikai vélemény régóta az, hogy le kellene választani az Al-Qaidáról. Eddig ez nem sikerült. Biden, az amerikai alelnök mondta, hogy vonuljunk ki, hagyjuk a fenébe, a tálibok úgyis leszámolnak az Al-Qaidával, hiszen ők vannak otthon, erősebbek, és utána kezdhetünk tárgyalást a tálibokkal. És az USA-t nem a tálibok veszélyeztetik, hanem az Al-Qaida. Ha a tálibokat nem tudjuk szétverni, márpedig nem tudjuk, akkor győznek. Ha az amerikaiak nem győznek, akkor vesztettek.
Mi ugye bejelentettük, hogy mikor vonulunk ki Irakból és Afganisztánból. Ez nem biztos hogy így lesz, ez egy bejelentés. A talibánok azonban azt mondják, hogy az idő nekik dolgozik, a szövetségesek kijönnek, de ők maradnak.
A tálibok az összes olyan országnak ilyen üzeneteket küldtek, ahol véleményük szerint az ország belpolitikája az afgán kérdéssel kapcsolatban nem egységes. Soha nem küldtek ilyen üzenetet az amerikaiaknak, és néhány egyéb államnak, de küldtek ilyen üzenetet például a hollandoknak. Teljesen nyilvánvaló, hogy az üzenetnek PR-értéke van, semmi más. Gyakorlatilag nem kell komolyan venni, az ország fenyegetettsége nem nőtt, de tisztában kell lenni, hogy egy háborúban állunk. És ha
háborúban állunk, akkor sajnos halott lehet.
A tálib szóvivő azt mondta, ez a háború csak Amerika érdekeit szolgálja, és Magyarország számára semmilyen haszonnal nem jár. Ön szerint hogy van ez? Miért vannak ott még mindig csapataink?
A tálib szóvivő valószínűleg valamely nyugati egyetemről vette PR-tudását. Ugyanazt csinálja, mint mi, csak fordítva. Mi azt mondjuk, leválasztjuk a tálibokat az Al-Qaidáról, ők azt mondják, leválasztják a szövetségeseket Amerikáról. A valóságban – és ezt kellene megérteni – az afganisztáni bemenetel szeptember 11-e után a világ helyeslésével találkozott. Az alapdilemma az, hogy kilenc év alatt a szövetségesek nem tudták stratégiai céljaikat elérni. Az ország 34 tartományából ma 33-ban tálib árnyékkormány van, Karzai pedig a térség talán legkorruptabb politikusa. Akit mi átadunk neki, annak csak 80 százalékát fogja el. Kezdetben nagyon sok elképzelésünk volt a jövőről. A mai nyugati elképzelés az, hogy úgy kell kijönni, hogy Afganisztán ne legyen még egyszer a nemzetközi terrorizmus bázisa.
Volt már rá példa, hogy más országok kivonták haderejüket Afganisztánból, például legutóbb Hollandia. Ők miért tették meg, és mi miért nem?
A hollandok azért vonták ki, mert ettől koalíciós válság volt. A holland kormány belebukott az afganisztáni háborúba. Nekik 24 halottjuk volt. És a kormány úgy értékelte, hogy ők az időszak végéig, míg vállalták, ottmaradnak, de tovább nem maradnak a misszióban. Ugyanezt mondták a kanadaiak, hogy kivonulnak egy időszak végén, de az összes többi szövetséges erő ottmaradt.
Magyarországon az elmúlt években nem készítették fel a társadalmat arra, hogy háború van. Magyarországon egyetlen párt szeretné a kivonulást. Hollandiában a kormányon belül volt a törésvonal. Ahol érzékelik, hogy a kormányban, a társadalomban törésvonal van, ott lépnek.
Hogy látja, a Karzai-kormány mennyire jelent segítséget a harcokban? Milyen szerepet vállalnak ők?
Ma gyakorlatilag Karzait úgy hívják, hogy Kabul polgármestere. Ennyi a valós hatalma. Az afgánok nem fogadják el. Ő állandóan jelzi, hogy hajlandó együttműködni a tálibokkal, de a tálibok nem hajlandók leülni vele. Tehát máshogy fogalmazva, egy történelmi kompromisszumnál kell találni egy vezetőt. A térségbeli választáson mindenki csal, és amit Karzai csalt, az elképesztő.
Tehát ha egy erős kormány vezetné Afganisztánt, akkor az iraki példához hasonlóan innen is kivonnák előbb-utóbb a csapatokat?
Igen, de a válaszom az, hogy Irakban is ott van még ötvenezer katona. Egy idő után, ha az iraki példa sikeres lesz, akkor megoldásul szánják az amerikaiak Afganisztán számára is.
Ön hogy látja, megnyerhető ez a háború?
Nem, de nem is ez a cél. A cél, hogy ne kerüljenek hatalomra még egyszer a terrorista erők. Nem nyugati demokráciát akarunk, nem USA-barát rendszert. Ez a Nyugat minimumcélja, ez az, ami elérhető.
