Milyen a katonai helyzet jelenleg Afganisztánban?

Az elmúlt napokban a rendőrök elleni támadások száma folyamatosan emelkedik. Az elmúlt 24 órában 25 magánbiztonsági szakembert öltek meg úgy, hogy egy al-kaidás harcos beállt szakácsnak és megmérgezte őket. 2009-ben 646 afgán rendőr és 412 külföldi katona vesztette életét a harcok során.

Az elmúlt napokban azonban a „szokásosnál” intenzívebben romlik a biztonsági helyzet, a koalíciós veszteség meghaladja a két ezer főt. A képességekben nem tudjuk pótolni a halottakat, sebesülteket, Afganisztánban csak a veszteségek pótlásáról beszélhetünk.Nem valósultak meg eddig azok a koalíciós elképzelések, melyek szerint 240 ezerre bővítik a hadsereg és 160 ezer főre az afgán rendőrség állományát.

Hogyan lehetne javítani az afganisztáni helyzetet hosszabb távon?

Csak komplex kezeléssel lehetne úrrá lenni a kaotikus afgán viszonyokon, de ezzel párhuzamosan egy térségi rendezés is szükséges, ugyanis Izraeltől Afganisztánig nincs megoldva semmi. Nyitott Irán, Irak, Libanon, Izrael helyzete, hogy csak a legforróbb gócpontokat soroljam. Az egész Közel és Közép- Kelet képlékeny, a jelenlegi helyzetben bármikor bármi megtörténhet.

A térség középhatalmaként Irán elkezdte támogatni az afganisztáni talibánokat, holott gyűlöli őket. Az elmúlt napokban átadta nekik az SZA-7 kézi légvédelmi rakétákat. Ezzel párhuzamosan támogatja az iraki ellenzéket, főleg a síitákat. Ez is mutatja, hogy az afganisztáni kérdés régiós probléma.

Pakisztán helyzete mennyire nevezhető stabilnak?

Nagyon nehéz a helyzet. Az árvízi helyzet nyomán bebizonyosodott, hogy a Nyugat nem tud segíteni. Az elárasztott területekre a döntő segítséget sajnos az Al-Kaida és a talibánok juttatják el. Ez azt jelenti, hogy Pakisztánban a nyugat barát erők komoly teret vesztenek ezekben a hetekben.

Elképzelhető tehát Pakisztán erőteljes radikalizálódása az elkövetkező hónapokban?

A pakisztáni civil kormány hónapok óta működésképtelen. Azt várom, hogy belátható történelmi időn belül Pakisztánban és Afganisztánban is átvegye a hatalmat egy olyan katonai vezetés, amely rendet csinál, mert jelenleg ezekben az országokban tökéletes csőd van. A koalíciós erők korábbi főparancsnokát, McCrystal tábornokot félreállították, mert nyíltan bírálta az amerikai vezetést. Utóda, Petreus ugyanúgy bírálja, hogy az USA csak a katonai megoldásra összpontosít, viszont kulturáltabb módon. Úgy fogalmaz, hogy nem tudják, mikor tudnak kivonulni Afganisztánból.



Ez ugyanolyan bukfenc, mint az iraki helyzet. Múlt héten ugyan kivonult az utolsó harcoló egység is Irakból, de ottmaradt 50 ezer katona kiképzőnek és tanácsadónak. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a NATO erők péerben hihetetlenül erősek, katonailag viszont Irakban sem tudják kezelni a helyzetet, ráadásul hónapokkal a választások után sem alakult még meg az új kormány.

Van egy rögeszmém: Afganisztánban a Salang-hágó blokkolja az észak-déli forgalmat. Hosszú évekig nem értettem, hogy az Al-Kaida miért nem robbantja fel, hiszen ezzel kettévágnák az országot. Ma már tudom, hogy azért hagyják épen, mert tudják, hogy az idő nekik dolgozik. Ezt az elmúlt hetek eseményei is bizonyítják, éppen ezért nem bántják a stratégiailag és logisztikailag kulcsfontosságú hágót.

A háború mögé tekintve, milyen az ország helyzete?

Afganisztán a világ 182 államából a 181. helyen áll a GDP-t tekintve, 2,5 dollár az egy főre jut GDP. A csecsemőhalandóság 15 %, ez a világon a harmadik legrosszabb eredmény. A várható élettartam 44 év, 72 százalék az analfabéták aránya, az ivóvíz a városokban 35 százalék, vidéken 20. A világ egyetlen állama, ahol a gazdaság 90 százalékát a külföldi segélyek biztosítják. Eddig 62 milliárd dollárt szavaztak meg az országnak, amiből 38 milliárd érkezett meg eddig. Ebből az összegből 6-8 milliárdot mernek átadni Hamid Karzai kormányának, mert mindet ellopják. Az egy főre jutó korrupció a GDP 25 százalékát teszi ki.

Afganisztánban a talibánok az időhúzásra játszanak, ezzel párhuzamosan jelentette be Karzai augusztus 17-én, hogy minden magán biztonsági céget meg kell szüntetni és az ezekben alkalmazott mintegy 112 ezer főt be kell integrálni az afgán hadseregbe. Alapvető célja, hogy saját pozícióját erősítse, hiszen jelenleg az ország területének csupán hét százalékát tartja uralma alatt; a 34 tartományból 33-ban al-kaidás árnyékkormány van.



Mi a jelentősége az elmúlt 1-2 napban felerősödött tálib agressziónak?

A talibánok úgy érzik, hogy az amerikai csapatkivonással párhuzamosan elkezdtek teret nyerni. Az árvíz miatt Pakisztánban is teret nyertek az árvíz miatt, ezen kívül Irakban is megerősödtek a szélsőségesek. Úgy érzik, hogy az idő nekik dolgozik és ennek megfelelően politizálnak.

Elképzelhető, hogy az afganisztáni háború sorsdöntő hetei zajlanának?

Nem. Jelen pillanatban a Talibán és az Al-Kaida gyűlölik egymást. Nagyon érdekes az amerikai alelnök, Joe Biden elképzelése, aki szerint ki kéne vonulni Afganisztánból, mert az USA-nak a fő gond az Al-Kaida. Aztán a Talibán majd le fogja győzni az Al-Kaidát. Ebben teljesen igaza van. Az Al-Kaida a jéghegy csúcsa, a jéghegy pedig maga a Talibán. A két szervezetet teljesen biztosan szembe lehetne állítani egymással, de amíg nyugati katonai erők vannak jelen az országban, addig közös ellenséget képezünk, ami ellen össze lehet fogni.

Stratégiai érdek lenne tehát a kivonulás?

Az amerikai csapatok kivonásában az elnök dönt. Obama rendkívül nehéz helyzetben van, hiszen két háborút örökölt és a harmadik háború (Irán) szélén táncol. Óriási felzúdulás volt, amikor bejelentette, hogy az iraki háborút nem lehet megnyerni. Ha bejelenti, hogy az afgán háborút sem lehet megnyerni, akkor a félidei választásokat biztosan elveszíti. Churchill egyszer azt mondta, hogy a választási harc a győzelem másnapján kezdődik, ez Obamára fokozottan igaz.