A földrész iránti rajongása egészen gyermekkoráig vezethető vissza. A kenguru volt a kedvenc állata, kalap volt a jele az oviban. Később könyvekből szívta magába az ismereteket a távoli földrészről.

Tamás összesen hat és fél évet töltött az általa csodált országban, látogatásai száma húszra tehető. Ahhoz, hogy álmai megvalósuljanak és megértesse magát az ott élőkkel, természetesen angolul tudnia kellett. A kint elő magyarokkal azért az anyanyelvén is tudott kommunikálni, továbbá az őslakosoktól is gyorsan elsajátított bizonyos kifejezéseket.

"Az ausztrál angol nekem furcsa, az az igazság, de ma már másképpen vélekedek, mint mikor kívülről hallottam. A skótokat a legnehezebb megérteni, de ettől függetlenül meg kell szokni. Kell egy hét, amíg az ember rááll erre a formára. Az ausztrál angollal nagyon nehéz volt barátságot kötnöm. Makacsul próbáltam tartani magam az eredetileg megtanult kiejtéshez. Ám amikor egy igazi Redneck-kel találkozik az ember, akkor nagyon nehéz kihámozni, mit is szeretne valójában mondani. Nekem a kanadai angol a kedvencem. Tiszta, érthető, dallamos" – mesélte Tamás.

Persze neki sem múlt el nyelvi nehézségből eredő kaland nélkül a külföldre való látogatása. Mindjárt az első útja során vicces félreértésbe keveredett. Történt, hogy lakása és utcazenészi keresete már volt, ám valami biztosabb bevételre vágyott. Ezért vett egy újságot és elkezdte böngészni a hírdetéseket.

"Olvastam, hogy "singer wanted". Hosszú időn keresztül győzködtem az embert, hogy énekes vagyok Magyarországról, lemezem van, show műsor kötődik a nevemhez. Reagálgatott, ugyanakkor észrevettem, hogy nem nagyon kérdez vissza szinte semmit rólam. Majd egy idő után kibökte, hogy rendben van, amit elmondtam az mind nagyon jó és szép,de ezt miért meséltem el neki hiszen ő egy Singer varrógépet keres..." – elevenítette fel végül a vicces emlékeket Hevesi Tamás.