100 év után az első új építésű múzeum Horvátországban

Egyik csöve az épület tetőteraszáról, a másik a második emeletről indul és máris igen népszerű, sorban állnak a fiatalok és a kalandra vágyó felnőttek, hogy lecsusszanhassanak.

Az esős, szeles decemberi estén több ezer meghívott sora kígyózott a színes fényárban úszó, modern épület főbejárata előtt. Bent dobok pergése fogadta a vendéget, majd trombiták, tubák hangja jelezte a színpadra lépők sorát.

A csinos, ősz hajú, fiús frizurás miniszterelnök-asszony, Jadranka Kosor azt kívánta, hogy mindig ilyen tömeg legyen a múzeumkapunál, bebocsátásra várva, mint a megnyitón.

Snjezana Pintaric, a vadonatúj múzeum igazgatónője többek között azt hangsúlyozta, hogy határokon átnyúló esemény a megnyitó, mert nemzetközi hatású intézményt akarnak működtetni a korszerű épületben, amely Ivo Franic fiatal építész tervei alapján készült.

Ivo Bandic Zágráb polgármestere, a hét végén megtartott horvátországi elnökválasztás egyik jelöltje kiemelte, hogy ezzel a korszerű, gazdag anyagú múzeummal - reményei szerint - Zágráb fölkerülhet a nemzetközi kulturális turizmus térképére. Az intézmény fölépítése régóta dédelgetett terv volt. 2003-ban történt az első kapavágás és mára kaput nyitott a múzeum, 50 millió eurót (csaknem 14 milliárd forint)költött rá - fele-fele arányban - Zágráb városa és a horvát kormány.

Jozo Biskupic kulturális miniszter elmondta, hogy 100 éve ez az első új múzeumépület Horvátországban. A kortárs anyagot 1954-től gyűjtik, a felsővárosi Kulmer palota adott otthont neki, de már rég kinőtte a helyet a gyűjtemény. A miniszter hat kollégáját, az osztrák, a szlovén, a szerb, a boszniai, a montenegrói és a magyar Hiller István képviseletében érkezett Schneider Márta szakállamtitkárt köszöntötte az ünnepi esten.

A 14.500 négyzetméteren elterülő épületben 4800 négyzetméteres a kiállítótér. A Hangsúlyok - Gyűjtemény mozgásban című nyitó kiállításon a gyűjtemény - 12.000 alkotás - mindössze öt százalékát, 630 munkát mutatnak be a három emeleten. Emellett a fedett tetőteraszon és az alagsorban vannak még alkotások, és lent található a multimédiaterem is. Az anyag még a megnyitón is bővült, mert Biskupic kulturális miniszter - aki maga is nagy gyűjtő - hat grafikai mappát ajándékozott a múzeumnak - mondta el Snjezana Pintaric igazgatónő elmondta az MTI-PRESSnek.

Horvát művészeken kívül szerb, bosnyák, szlovén, német, lett, magyar, francia, belga, osztrák, amerikai, orosz, ukrán, kínai és japán alkotók munkái találhatók a gyűjteményben és a belőle válogatott kiállításon. A tudósító fölfedezte az egyik falon Szombathy Bálint Budapesten élő vajdasági magyar művész izgalmas video-projektjét 1973-ból, és Victor Vasarely 1967-ben készült Bársony című alkotását.

Jadranka Vinterhalter főmuzeológus a tudósítót végigvezette kiállításon, amelyet öt témára osztottak: a Tervezés és a sors, a Művészet mint élet, a Művészet a művészetben, A világ nagy rejtélye és a Szavak és képek címűekre. A művészek és művészeti csoportok a művészetről, a társadalomról, a történelmi pillanatokról, a vallásról, a politikáról mondják el véleményüket a festmény, a grafika, a szobrok nyelvén, a film, a videó, a komputer és más technikák fölhasználásával.

A horvát Sanja Ivekovic három sorban fölállított 38 maszkja döbbenetes erejű, a családon belüli erőszak női áldozatait mutatja be. A bosnyák Braco Dimitrijevic az Ismeretlen járókelők sorozatából utcai órát, sarokházat mutat egy ismeretlen járókelő portréjával, a sorozat 70 városban készült, köztük Budapesten is, ahol 2008 nyarán volt a művésznek nagy tárlata a Ludwig Múzeumban. Katarzyna Kozyra lengyel művész férfi fürdőt videózott, egy idős látogatónő a felvételek láttán fölháborodottan fordult a tudósítóhoz, "látja, mit mutogatnak?", majd elsietett.

Marina Abramovic szerb képzőművész saját performanszát vette színes filmre. A horvát Marija Ujevic-Galetovic félelmet, kiszolgáltatottságot sugárzó, terpeszben, föltett kézzel falhoz állított három ruhátlan férfiszobrot állított ki, az öntött műanyag figurákra megrajzolta az ereket.

Andres Serrano New York-i művész képén véres arcú ember látható, Jesús Raphael Soto venezuelai születésű francia alkotó objektjén nagy fehér négyzetben narancsszínű pálcamező hajladozik. Jan Fabre belga művész fotósorozata Négy évszak az ismeretlen halottak temetőjében címet viseli. Színesíti a tárlatot Ivan Kozaric horvát képzőművész műterme, amelybe szabad a bejárás.

A mélyben, amely az alagsor, de természetes megvilágítása van fölülről - színes, köralakban fölrakott ülőkéken a gyerekek azonnal birtokba vették az ott sorakozó számítógépeket, a művészek készítette játékokat próbálták ki.

Nagy videogyűjteményünk van, a pedagógiai programokat máris elindítottuk, restauráló műhely, könyvtár, kutatószobák állnak a szakemberek, egyetemi hallgatók rendelkezésére, múzeumi bolt és - városi múzeum lévén - étterem, kávéház várja a művészetbarátokat - tette hozzá Jadranka Vinterhalter.