Hihetetlen morális károk a BKV-nál

Demszky Gábor szerint a morális válságot az is tetézi, hogy milyen technikákat alkalmaztak a határozott idejű szerződések megkötésekor, milyen módszerekkel tették lehetővé ezeknek az óriási összegeknek a kifizetését. Nem sorolja viszont ide azokat a végkielégítéseket, amelyeket a munka törvénykönyve alapján fizettek ki a távozó, a cégnél évtizedek óta dolgozó alkalmazottaknak.

A főpolgármester a lapnak elmondta: a BKV-nál háromfajta végkielégítés volt. "A legtöbb esetben sem jogi, sem erkölcsi aggály nem merül fel, egyszerűen megváltak a fölösleges munkaerőtől, és kifizették a törvényes járandóságát. Volt, amikor nyilvánvalóan törvénytelen és csalárd módon fizettek ki tízmilliókat, ezekben az esetekben a bíróság fog dönteni. És volt, amikor a jogszabályoknak mindenben megfeleltek, csak éppen irritálóan nagy összegeket fizettek ki a munkaszerződések alapján. Ebbe az erkölcsileg aggályos kategóriába sorolom ezeket az eseteket is".

Az azt firtató kérdésre, hogy a főpolgármesternek, vajon miért nem volt tudomása a közlekedési cégnél zajló ügyekről, Demszky Gábor úgy válaszolt: "Hozzám többnyire akkor kerülnek egy társaság konkrét ügyei, amikor valami baj van, és közbe kell avatkoznom. Antal Attila idején például a tanácsadói szerződések kapcsán kellett közbelépnem. Ez - a botrányos busztenderrel együtt - hozzájárult ahhoz, hogy a vezérigazgatónak távoznia kellett. (...) Ha nincs jelzés a BKV-tól, a belső ellenőrzéstől, a helyettesemtől vagy akár a sajtótól, akkor nem tudom, hogy az adott területen mi zajlik. Nem hárítom a felelősséget, ahogy tudomást szereztem róla, azonnal cselekedtem". Azt is mondta: "pletykák alapján nem lehet intézkedni. Ráadásul a BKV-ügyek mögött konspiráció volt, gondoljunk csak a titoktartási pénzekre, vagy arra, hogy az egyébként megszavazott ezerötszáz fős létszámleépítés költségei közé rejtették az egyedi nagy kifizetéseket is".

A főpolgármester a lapnak arról is beszélt, hogy 2006-ig ilyen jellegű botrányok nem voltak a BKV-nál. Szerinte érdemes megvizsgálni, hogy mi történt Aba Botond vezérigazgató távozása után, hogyan változott meg a rendszer. "Lényegében most a régi szisztémát állítjuk vissza". Az új rendszer szellemében elvonták a gazdasági "csúcsbizottságtól" a társaságok kinevezési jogköreit - mindezt ötpárti, egyhangú döntéssel. Demszky Gábor azt is javasolta, hogy adják oda a felügyelőbizottság vezetését az ellenzéknek, amelyet az MSZP kezdetben nem támogatott, de a múlt héten ebbe is beleegyezett. Továbbá azt is kezdeményezte, hogy alkossanak egy olyan rendtartást, amely részletekbe menően szabályozza a menedzserszerződések tartalmát. Ebbe az is belekerülne, hogy egy közvállalatnál nincs titoktartás címen kifizetett pénz.
Demszky Gábor az új szabályozási rendszerrel szeptember 15-ig szeretne előállni. Az új csomagról és a BKV jövőjéről a miniszterelnökkel is tárgyalna.

"Ha kezességet akarok kérni a kormánytól azért a hitelért, amit a BKV most készül felvenni, akkor bizonyítanom kell, hogy a pénzt szabályosan, ellenőrzött körülmények között költik majd el - Bajnai Gordon ezzel kapcsolatos észrevételeit teljesen jogosnak tartom".
A városvezető szerint már csak egy lényegesebb kérdésben van vita: az ügy lezárásaként az MSZP le akarja mondatni Kocsis István vezérigazgatót, a főpolgármester viszont még nem látott olyan vizsgálati anyagot, amely Kocsis felelősségét ebben az ügyben kimondta volna. "A kezdetektől ellentmondásos jelzéseket kaptunk Kocsissal kapcsolatban az MSZP-től és a kormánytól. Eleinte az volt a miniszterelnöki szintű álláspont - akkor még Gyurcsány Ferenc vezette a kormányt - , hogy Kocsist éppen kirúgták a Magyar Villamos Művektől, semmiképpen nem lehet kinevezni. Később viszont informális csatornákon az jött a szocialistáktól, hogy csak ő lehet a BKV vezetője. Nekünk erre figyelni kellett, hiszen a BKV működése a mindenkori kormány pénzügyi támogatásától függ" - jegyezte meg.

A cég anyagi helyzetéről Demszky Gábor elmondta: most legalább harmincmilliárd hitelt kell felvennie a BKV-nak, ami azonban a kezesség révén legfeljebb hárommilliárdjába kerülne a kormánynak. Tudomása szerint a BKV ezt a pénzt a korábbi hiteleinek visszafizetésére fogja fordítani. "Egyébként, ha 32 helyett 50 milliárdot kapna vissza a cég a budapestiek adójából, akkor rendben működne a vállalat". Szerinte a harmincmilliárdból hiteleket lehet törleszteni, idén működtetni lehetne belőle a vállalatot, és be lehetne indítani egy autóbuszcsere-programot. "Ebből, továbbá a támogatásokból és a jegybevételekből jövő év végéig ellenne a BKV".