Azerbajdzsán is versenyképesebb nálunk?
Óriásit téved a Fidesz, amikor azt mondja, bezzeg országból Közép-Európa sereghajtóivá váltunk. Ugyanis lassan már a Kaukázusban is jobbak a gazdasági körülmények, mint Magyarországon!
2009. szeptember 9. szerda 08:19 - Nagy András
Svájci csúcs
Burundi
Burundi egy afrikai ország, mely a kontinens keleti részén, Ruanda, Tanzánia és a Kongói Demokratikus Köztársaság között helyezkedik el. A szárazfölddel körülvett ország Földünk egyik legszegényebb országa. A mezőgazdaság a népesség 90%-ának ad munkát. Az ország gazdasága nagyban függ a kávé-termeléstől és -exporttól. Az állandó belharc tovább fokozza a szegénységet. A lakosság 70%-a él a szegénységi küszöb alatt. Minden négy gyerekből csak egy jár iskolába, a felnőtt lakosság több mint 10%-a HIV-fertőzött. Élelmiszerekben, gyógyszerekben óriási a hiány. Az ország nemzetközi segélyekre utalt.
Forrás: wikipedia.hu
Kezdjük a jó hírrel. A válság ellenére is javult Magyarország versenyképességének megítélése tavaly óta. Legalábbis ez derül ki, a svájci Világgazdasági Fórum legfrissebb összeállításából. A tekintélyes nemzetközi gazdasági szervezet minden évben kiadja globális versenyképességi jelentését, amelynek legújabb, 2009-2010-es verziója 131 országot vesz górcső alá. A rangsor jelentőségét mutatja, hogy százharmincegy ország összesen 13 ezer vezető üzletember megkérdezése alapján áll össze.
A lista élén
Svájc trónol, ezt azonban csak a legnagyobb rosszindulattal lehet a Világgazdasági Fórum részrehajlásával magyarázni. A második helyet idén az USA szerezte meg, őt Szingapúr követi, az első tízbe továbbá Svédország, Dánia, Finnország, Németország, Japán, Kanada és Hollandia fért még be. A fejlődő országok különversenyében Kína és India továbbra is az élen jár, míg az abszolút utolsó helyet ezúttal is szegény Burundira osztották. (A kelet-afrikai országról lásd keretes írásunkat.)
A kelet-közép-európai térségre fókuszálva kiderül, hogy Csehország, Lengyelország és Szlovákia egyaránt megelőzi Magyarországot, igaz Románia és Bulgária hátrébb soroltatott. Az egyes államok évközi változását figyelembe véve elmondható, hogy Csehország három helyet javított (tavaly 33. volt, idén a befért az első harmincba), Lengyelország a 46-ik a tavalyi 53-ik hely után, Szlovákia ugyanakkor rontott, a 47-ik helyen áll az idén, a tavalyi 46-ikat követően.
Mindez azonban sovány vigasz lehet számunkra, ugyanis Magyarország négy pozíciót előrelépve is csak a világ középmezőnyében, egész pontosan az 58. helyen található. S akkor az igazi feketeleves még csak most következik: a lajstromot fürkészve feltűnhet egy viszonylag apró, dél-kaukázusi állam, jelesül Azerbajdzsán, amely egész pontosan hét helyet ver hazánkra a versenyképességi listán!
Rejtélyes javulás
Összetevők
A versenyképességi mutató (Global Competitiveness Index, GCI) összeállításánál az egy-egy ország versenyképességét meghatározó 12 szempontot vettek figyelembe. Ezek között szerepel egyebek mellett a GDP, az államháztartási hiány, a GDP-arányos megtakarítás, az infláció, a kamatrés és az államadósság alakulása, de nagyító alá vették a pénzügyi és intézményrendszert, az egészségügyet, az oktatatást, az innovációt is.
Forrás: MTI
Arról, hogy mennyire lehet komolyan venni ezek után egy ilyen listát, továbbá, hogy miként tud javulást felmutatni egy olyan ország, amelyről szinte minden gazdasági elemző sajnálattal beszél, a Gazdaságkutató Intézet (GKI) kutatásvezetőjét, Udvardi Attilát kérdeztük. Azt mindenesetre előre bocsátjuk, hogy a rejtélyes magyar javítás okát még maga a szakember sem tudta megfejteni…
Kérdésünkre válaszolva Udvardi elmondta, hogy bár tekintélyes nemzetközi szervezetről van szó, fenntartásokkal kell kezelni a listát. A kutatásvezető például nem tudja elképzelni, hogy
Azerbajdzsán bármilyen gazdasági összevetésben is előttünk végezzen.
Mint mondja, egy ilyen lista nagyon sokféle szempont szerint áll össze (lásd keretes írásunkat), így látatlanban nagyon nehéz megmondani, hol, melyik területen sikerült javítanunk.
(Le)húzóágazatok
Magyarország esetében az üzleti életet hátráltató tényezők között az adótörvényeket említette az első helyen az összeállítás. A második helyen állnak a finanszírozási nehézségek, a harmadikon az adók alakulása, a negyediken a politikai instabilitás, az ötödiken a bürokrácia, a hatodikon a korrupció áll az összesen 15 vizsgált területből.
Forrás: MTI
Tekintve, hogy a listán Lengyelország és Szlovákia jó tíz, míg Csehország közel harminc (!) helyet ver hazánkra, felmerül a kérdés: most már végérvényesen kijelenthető, hogy a térség sereghajtói lettünk? Udvardi szerint sok szempontból, például a vállalkozások lehetőségeit, vagy a kutatás-fejlesztésre fordított pénzeket illetően ez így van, igaz azt sem tartja kizártnak, hogy ez a javítás azt jelzi, hogy a nemzetközi pénzügyi világ, a válság ellenére sem látja már olyan borúsnak hazánk gazdasági kilátásait.
Egész biztos, hogy a pénzvilág odafigyel az olyan tekintélyes nemzetközi elemzőházak összeállításaira, mint amilyen a Világgazdasági Fórum – mondta a HírExtrának Udvardi.
Nézze meg a teljes listát
itt!
