Kutyának sem kell a magyar búza
Rendben ért véget az idei aratás, ám a neheze még csak most következik a gazdák számára: el kéne passzolni a kalászos termést. Egyelőre azonban úgy tűnik, se itthon, se külföldön nincs kinek.
2009. szeptember 9. szerda 07:59 - Nagy András
Súlyos gondok vannak a magyar gabonapiacon - derül ki abból a HírExtra birtokába került agrárkamarai jelentésből, amely az idei aratás után kialakult helyzetet vázolja. A dokumentum szerint a kalászosok iránti kereslet megcsappanása, olyan alacsony felvásárlási árakat eredményezett, amely a gazdáknak még az előállítás költségeit sem fedezi.
A jelentés szerint az elmúlt hetekben a gabonafélék árai mind a külpiacon, mind pedig itthon jelentősen csökkentek. A belföldi áresés oka meglehetősen összetett: szerepet játszik benne a vártnál jobb termésmennyiség, a válság miatt lecsökkent belföldi kereslet, valamint ezzel összefüggésben a
bankok hitelezési készségének romlása.
Már aratásnál gyülekeztek a felhők
Gabonatermés 2009-ben
A termés mennyisége 5,966 millió tonna, ami 25 %-kal kevesebb, mint a tavalyi, ami évi 7,936 millió tonna. A kevesebb termés nem az alacsonyabb vetésterületből származik, hanem a kisebb hozamokból. A kalászosok átlaghozama 3,55 t/ha szemben a tavalyi 4,68 t/ha-al. A hozamok azonban nagy szórást mutatnak a megyék között, de megyén, sőt a kisebb térségen belül is, ami főként a termőhelyi adottságoknak, a csapadéknak, a tápanyag ellátottságnak és technológiának tulajdonítható.
forrás: Agrárkamara
A gaboaipanr (malmok, takarmánygyártó üzemek) képviselői már aratás idején közölték, hogy jelentős, mintegy 2-4 hónapra elegendő tavalyi készlettel rendelkeznek, ezért az áru megvétele számukra nem sürgős. Ráadásul a felvásárlásához szükséges banki hitelekhez nagyon drágán és bonyolult eljárással jutnak, ezért csak napi termeléshez szükséges árut képesek vásárolni.
Ez utóbbi eredményeképp, – bár a vételek nem jellemzőek – ha „véletlen” mégis létrejön egy-egy adás-vétel, a vevő többnyire közli, hogy a fizetést csak 90 napos határidővel vállalja, vagyis a termelő kénytelen finanszírozni az árut még további három hónapon keresztül.
Pedig mint Gyulai Attilától, az Agrárkamara főtanácsosától megtudtuk, az idei termésmennyiség ugyan 20-25 százalékkal elmarad a tavalyitól, azonban meglepően jó minőségű. Elmondása szerint például Hajdú-Bihar megyében alig termett takarmányminőségű búza, csupán étkezési. A gond csak az, hogy a magyar gabonaexport döntő hányadát felszívó környező országokban is megtermett idén a szükséges mennyiség. Ez magyarázza a külpiaci kereslet elapadását.
Több felől hallani, hogy a mozdulatlan piac nem csupán a keresleti, hanem a kínálati oldalra is igaz. Vagyis: a gazdák kivárnak, mivel a durván 30 ezer forintos búzafelvásárlási ár még a beforgatott költségeket, illetve munkát sem téríti meg.
