A szocialista párton belül létrejött „belgák” névre hallgató laza szövetséget valamennyi MSZP-s platform és tagozat tagjai közül többen támogatják, köztük tucatnyi országgyűlési képviselő. A – saját megfogalmazásuk szerint – a baloldali értékek mentén összefogó politikusok kemény szavakkal festik le a jelenlegi helyzetet, és saját pártjukén kívül a többi parlamenti erő, valamint a jobbik helyzetét is elemzik.

A „belgák” úgy látják, hogy a nyolcévnyi kormányzáson kívül az MSZP a válság és a félbehagyott reformok árát is fizeti, ezért áll a 16 százalékon. A Fideszről, támogatottsága innen már csak csökkenhet, az SZDSZ pedig eltűnik. Nem kevésbé keményen fogalmaznak az MDF-ről is: ez az a parlamenti párt – írják - amely képes bármilyen ideológiai fordulatra, hogy összekaparjon ötszázaléknyi szavazót. A Jobbikot pedig a válság legnagyobb haszonélvezőjének tartják.

Beismerik, hogy a jelenlegi helyzetre az MSZP-nek nincsenek naprakész válaszai, illetve amire van, azt a magyar társadalom nem ismeri. Rögtön hozzáteszik azonban, hogy a Fidesznek sincsenek, és úgy látják, e miatt a legnagyobb párt is egyre népszerűtlenebbé fog válni. Főleg, hogy a Fidesz nem beszél azokról a „fájdalmas átalakításokról, amely nélkül nincsen társadalmi boldogulás, és abban a hitben ringatják szavazóikat, hogy olcsón meg lehet úszni az országra váró modernizációs folyamatot”.

Személyi kérdések

A párton belüli személyi változásokról kijelentik, jól tették, hogy nem kezdtek elhamarkodott vezércserékbe. Ahogy Molnár Gyula a belgák egyik szószólója a HírExtrának még a nyári kongresszus előtt kifejtette, a programhoz kell találni embereket nem fordítva. E gondolat a levélben ismét megjelenik.

A levélben bújtatott kritikával illetik a Gyurcsány-érát. Úgy látják a vezérelvű pártirányítás nem megfelelő út, ehelyett: „demokratikus, egyeztető, a platformvéleményeket és a tagság jelzéseit szintetizáló, a véleménykülönbségeket nem elhallgató, vagy megbüntető, hanem hatékonyan ugyanakkor döntésre, és a döntést végrehajtani képes párttá válunk. Abba kell hagynunk a politikai Messiás keresését!” Azt is kimondják, „egy ember nem tudja megoldani, egy párt, vagy egy ország valamennyi problémáját. Sőt, rendszerint csak súlyosbítani tudja!”

A kampány kapcsán elmondják, nem szabad senkit sem „kidobni az MSZP léghajójából”, mert ez a siker záloga. Azt is hozzáteszik: aki időt nyer, életet nyer: most az a feladat, hogy ezzel jól sáfárkodjanak. Ez a gondolat az előrehozott választásokra elkerülésére is vonatkozhat.

„Elég szocialisták vagyunk?”

A Fidesz baloldali politikája kapcsán felteszik a pártnak a kérdést: valóban elég szocialisták vagyunk? Elegendő és helyes válasz-e erre a baloldali fordulat gyakran tartalom nélküli hangoztatása?! A baloldal feladatának a „belgák” már nem a szociális juttatások „kritikátlan szórását” tartják, hanem a közpénzek rászorulókhoz való eljuttatását.

Felhívják a párttagság figyelmét, ne hagyják, hogy „a Fidesz papagájkommandója” szétverje az olyan fontos kezdeményezéseket, mint a közbiztonság javítását célzó önkormányzati rendőrség alapjainak megteremtése, a hatékony környezetvédelem, vagy a fenntartható fejlődés megalapozása.

Nem Orbán a gond

A belgák úgy látják, kétfajta politikai modellel lehet számolni a jövőben. Az egyikben azzal fenyegetik a választókat, hogy Orbán Viktor tejhatalmat szerez. Ám ez szerintük, nem Orbán ennek a rendszernek a gyengéje, hanem az, hogy „központosított kormányhatalmat óhajt egy olyan országban, amely ezer éves gyakorlattal rendelkezik a központi akarat szabotálásában.”

Mivel a félprezidenciális rendszer kialakításának gátja az önkormányzatok szabadsága, a „belgák” úgy vélik, a Fidesz ezt a rendszert kívánja majd először átalakítani. Érdekes látásmódot tükröz az a megfogalmazás, mikor a Fidesz szerintük előre jósolható politikai kudarcának okaként a valós társadalmi kapcsolatok hiányát jelölik meg. Szerintük a Fidesz hanyagolni fogja a társadalmi bázis szélesítését, illetve a köréjük csoportosuló értelmiséggel való párbeszédet, „hiszen akkor mindenre fény derülne”. Magukra nézve viszont fontosnak tartják, hogy bevonják az értelmiség minél nagyobb részét a párt tevékenységi körébe.

Nem kellenek a „könyöklők”

A támogatottság növekedésének érdekében a belgák azon politikusok szerepeltetését javasolják a kampányban, akiknek még van társadalmi támogatottsága. Az EP-válassztás eredményei megmutatják, hogy hol van még esélye a szocialista pártnak. Ám rögtön figyelmeztetik a párttársaikat, arra is, hogy „aki ma a személyes stratégiáját nézi, a következő évekre az nem használ az MSZP-nek. Aki viszont egyetértett a kongresszuson a személyi kérdések helyetti programalkotással és a levélben leírtak szerint érez, az belga, még ha nem is írta alá kongresszusi levelünket.”