Beérnék három régióval

Mindezt Szilvássy István, a Magyar Település- és Területfejlesztők Szövetsége (MTTSZ) elnöke  mondta csütörtökön Budapesten, egy sajtótájékoztatón.

Az Ipartestületek Országos Szövetségével (Iposz) közösen tartott eseményen ismertették több érdekképviselet közösen kidolgozott állásfoglalását az unió Duna-stratégiájáról, az EU új közös agrárpolitikájáról, illetve Magyarország régiós felosztásának megváltoztatásáról; a dokumentumokat az uniónak és a kormánynak is eljuttatták.

Az MTTSZ elnöke szerint az lenne az ideális, ha három régiót alakítanák ki az országban: a Duna menti területeket és Nógrád megyét magában foglaló Duna-völgyi régiót, a Balatont és Vas megyét összefogó Pannon régiót, valamint a fennmaradó területekből a keleti régiót. A szakember szerint ez a megoldás többi között azért lenne előnyösebb, mert így a főváros és Pest megye a GDP-átlag alapján nem emelkedne ki a régiójából, azaz több uniós támogatásra lenne jogosult.

Szilvássy István kiemelte, az EU Duna-stratégiáját még ez év végéig ki kellene dolgozni, ugyanis az az általános tapasztalat, hogy egy ország nem tudja jobban érvényesíteni az érdekeit, amikor soros elnöki feladatokat lát el, így nem tanácsos a stratégia kialakítását a jövő évben kezdődő magyar elnökség idejére halasztani.

Magyarország számára különös jelentőségű a Duna-stratégia, hiszen az unió a folyó teljes vízgyűjtő területére kiterjedő programot szándékozik kialakítani, ebbe pedig az egész Kárpát-medence beletartozik - fogalmazott Szilvássy István.

A Duna-stratégiába bele kell venni a hajózás mellett a környezetvédelem, a turizmus fejlesztését, a logisztika és a kiszolgáló ipar támogatását is - nyilatkozta Dzubay László, a Magyar Vasúti, Vízi- és Légiközlekedési Szövetség főtitkára az MTI-nek. Tudomásul kell venni, hogy az unióban nem lesz forrás minden cél megvalósítására, de törekedni kell arra, hogy a magyar érdekek minél jobban érvényesüljenek - jelentette ki a szakember.

A Duna-stratégia kidolgozása az Európai Bizottság feladata, előkészítése szerepel a spanyol-belga-magyar elnökségi trió programjában, s a tervek szerint Magyarország soros EU-elnöksége idején, 2011 első félévében fogadják el a tagállamok állam-és kormányfői.

A legfontosabb feladatok közé tartozik a vízkészletek védelme (a Dunát a világ tíz legveszélyeztetettebb folyója között tartják számon) , takarékos használata, a természeti környezet védelme, a Duna közlekedésének javítása, a turizmus ösztönzése, a kulturális örökség megőrzése. A vízgazdálkodás, a Duna vizének hasznosítása kiemelkedő fontosságú a térség országainak mezőgazdasága számára is.

A Duna-térség nyolc uniós tagállamot és hat, az EU-n kívüli országot foglal magában, mintegy 800 ezer négyzetkilométernyi területtel, 80 millió lakossal. A stratégia hangsúlyos célja az érintett államok együttműködésének, fenntartható gazdaságfejlesztésének segítése, és hozzájárulhat a térségben élő népek történelmi sérelmeinek meghaladásához is.

Szűcs György, az Iposz elnöke a csütörtöki sajtótájékoztatón a vidékfejlesztés fontosságát hangsúlyozta. Véleménye szerint bár az uniós mezőgazdasági támogatás több problémát hatékonyan kezelt, néhány súlyos gond megmaradt, így például a vidék lakosságmegtartó erejét nem sikerült növelni. Az Iposz vezetője az MTI kérdésére azt mondta, hogy a vidéki kis- és közepes vállalkozásokat kellene jobban támogatni, mivel jelentős foglalkoztatók lehetnek. A kisiparosok pedig a szakmunkásképzéshez is hozzájárulhatnak - tette hozzá.