A tanulmány szerint a kétéltűfajok 59 százaléka és a hüllőfajok 42 százaléka csökkenő számú, vagyis sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a 15 százalékban ritkuló emlősök vagy a 13 százalékban csökkenő számú madarak.

A kétéltűek 23 százaléka és a hüllők 21 százaléka annyira súlyos helyzetben van, hogy az európai Vörös Listán veszélyeztetett fajként szerepel - hangsúlyozta a svájci székhelyű természetvédő szervezet.

"Dél-Európa különösen gazdag kétéltűekben, de az éghajlatváltozás és egyéb körülmények súlyosan fenyegetik édesvízi élőhelyeiket" - magyarázta az Európai Unió megbízásából készített tanulmány társszerzője, Helen Temple szakértő.

Az emberi lakosság számának növekedése, a mezőgazdaság intenzívebbé válása, az ellenőrizetlen városiasodás és a szennyezés tönkreteszi Európában az állatok természetes élőhelyeit.

Európában 251 hüllő- és 85 kétéltűfaj él, közülük sok sehol máshol a világon nem fordul elő.

Hat hüllőfaj - köztük a kanári foltos gyík - helyzete kritikus, ami azt jelenti, különösen nagy annak a veszélye, hogy kivesznek a vadon élő állatok sorából.

A kétéltűek közül - ide tartoznak a békák, a varangyok, a szalamandrák és a gőték - egy unka- és egy szalamandrafaj van hasonlóan válságos helyzetben. Öt másik faj - különösen a sárga hasú unka - van veszélyben és tizenegy fajt tartanak sebezhetőnek.