Mi a szeretetnyelved – és valóban jelent valamit?

A párommal mindketten az „elismerő szavak” szeretetnyelvet kaptuk eredményül. Elvileg tehát ez a közös szeretetnyelvünk. Bár mindketten szeretjük, ha megdicsérnek bennünket, az ilyen helyzetekben valójában kissé zavarban érezzük magunkat. Ennek ellenére, amikor kitöltöttük az eredeti, online elérhető Szeretetnyelv-tesztet, az eredményünk egyértelműen az elismerő szavakat jelölte meg. A személyiségtesztet Gary Chapman amerikai lelkész dolgozta ki, aki 1992-ben alkotta meg a szeretet kifejezésének és befogadásának öt kategóriájáról szóló elméletét.

Én azonban szkeptikus vagyok. Vajon tényleg többet tudhat rólunk ez az elmélet, mint amit a több éves házasságunk során saját magunk megtapasztaltunk? Az öt szeretetnyelv a következő: minőségi idő, szívességek, elismerő szavak, ajándékozás és testi érintés. Ezek a kategóriák manapság szinte mindenhol felbukkannak.

A párkereső realityműsorok szereplői gyakran kérdezgetik egymást arról, kinek mi a szeretetnyelve, a „Az én szeretetnyelvem…” kezdetű mondat pedig a társkereső alkalmazások egyik gyakori témája. A Szeretetnyelvek hivatalos weboldala szerint ahhoz a több mint 150 millió ember közé tartozunk, akik már kitöltötték ezt a bizonyos tesztet.

Bár a többi kategóriában jóval alacsonyabb pontszámot értünk el, valójában azok közül is több sokkal közelebb áll hozzánk. Én például imádok minőségi időt tölteni a párommal, és sokkal inkább érzem a szeretetét, amikor filmeket ajánl nekem, amelyeket együtt nézhetünk meg, mint amikor megdicsér. De honnan származik ez az öt, jól körülhatárolható kategória? És vajon mennyire használhatók a mai párkapcsolatokban és az ismerkedés során?

„Az emberek ma is vonzódnak ehhez az elmélethez”

Más párkapcsolati elméletekkel – például a kötődéselmélettel – ellentétben a szeretetnyelvek koncepciója nem tudományos kutatásokból született. Gary Chapman elmondása szerint az ötlet az egyházi közösségében végzett párkapcsolati tanácsadások során fogalmazódott meg benne, amikor megfigyelte a hozzá forduló párok viselkedését.

Dr. Sarah Emmerson tanácsadó pszichológus elmondta, hogy a szeretetnyelvek a mai napig rendszeresen szóba kerülnek a terápiás üléseken. „Szinte alig találni olyan embert, aki még ne töltötte volna ki ezt a tesztet” – fogalmazott. „A párok gyakran hozzák szóba, és mondják például: »A párom szeretetnyelve a testi érintés, az enyém pedig a szívességek, ezért nem működik a kapcsolatunk.«”

A kutatások azonban nem támasztják alá kellőképpen azt az elképzelést, hogy az emberek mindössze öt módon fejeznék ki a szeretetüket, és mindenki egyértelműen besorolható lenne valamelyik kategóriába. „Az emberek mégis vonzódnak ehhez az elmélethez, ezért érdemes elgondolkodnunk azon, vajon miért” – tette hozzá a szakember.

Egyesek számára a szeretetnyelvekről való beszélgetés egyszerű, de hasznos kiindulópont lehet ahhoz, hogy átgondolják, miként kommunikálják az igényeiket a partnerük felé. Georgina Sturmer pszichoterapeuta szerint az elmélet segíthet felismerni, hogy „mit szeretünk igazán egy párkapcsolatban, és másoknak mi esik jól”. Ugyanakkor arra is figyelmeztet, hogy a koncepció rendkívül korlátozott, és fennáll a veszélye annak, hogy túlságosan leegyszerűsíti a párkapcsolatok összetett működését.

A szeretetnyelvek visszaélésre is lehetőséget adhatnak

Az utóbbi években számos terapeuta hívta fel a figyelmet arra, hogy Chapman példái túlságosan gyakran támaszkodnak bibliai tanításokra, illetve egyenlőtlen párkapcsolati dinamikákat mutatnak be. A The 5 Love Languages (Az 5 szeretetnyelv) című könyvében Chapman egy Ann nevű nőről ír, aki tíz éve él házasságban. Férje ellenségesen viselkedik vele, rendszeresen verbálisan bántalmazza, és gyakran azt mondja neki, hogy gyűlöli.

Ann elmondása szerint férje szeretetnyelve kifejezetten a szexuális jellegű testi érintés. Amikor a nő arról beszél, hogy ilyen körülmények között nehezére esik szexuálisan közeledni a férjéhez, Chapman azt tanácsolja neki, hogy „erősen támaszkodjon az Istenbe vetett hitére”, és ennek segítségével próbálja rávenni magát arra, hogy gyakrabban létesítsen szexuális kapcsolatot a férjével.

Ez a példa egy másik problémára is rávilágít: a szeretetnyelvek elmélete arra is felhasználható, hogy valakit olyan érzelmi vagy testi közelségre kényszerítsenek, amelyet valójában nem szeretne. „Problémát jelenthet, ha valaki azt mondja: »Az én szeretetnyelvem az ajándékozás, ezért neked folyamatosan ajándékokat kell adnod nekem«, vagy »Az én szeretetnyelvem a testi érintés, tehát neked mindig testi intimitást kell biztosítanod számomra«” – magyarázta Sturmer.

Hogyan érthetjük meg jobban egymást egy párkapcsolatban?

Ha a párok szeretnék jobban megérteni egymást és saját magukat, a szakértők szerint a szeretetnyelvek kategóriáinál jóval fontosabb lehet néhány alapvető kommunikációs szokás elsajátítása.

1. Hallgassuk meg valóban a partnerünket!

„Ne csak arra várjunk, hogy végre mi is szóhoz juthassunk, hanem próbáljuk megérteni, amit a másik mond, és ismerjük el az érzéseit” – tanácsolja Dr. Emmerson.

2. Beszéljünk a saját érzéseinkről, és használjunk énközléseket a hibáztatás helyett!

Sturmer szerint érdemes úgy megfogalmazni a mondandónkat, hogy először a saját érzéseinkről beszéljünk. „Ha a saját érzéseinkkel kezdjük a mondatainkat, könnyebben kifejezhetjük, mi zajlik bennünk, anélkül, hogy a másik úgy érezné, kritizáljuk őt.”

3. Fogadjuk el, hogy a nézeteltérések természetesek!

„Az egészséges párkapcsolatokban gyakran előfordulnak viták és véleménykülönbségek” – mondja Sturmer.  „A kihívás nem abban rejlik, hogy minden konfliktust elkerüljünk, hanem abban, hogy megtaláljuk a módját a nézeteltérések rendezésének. Ha ezt jól csináljuk, a kapcsolat akár még erősebbé is válhat.”

Dr. Emmerson ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy nem mindegy, mikor kezdeményezünk beszélgetést egy nehéz témáról. „Válasszuk meg megfelelően az időpontot! Ne késő este próbáljuk megbeszélni a problémákat, és ne akkor, amikor a partnerünk éppen csak hazaért.”

4. Reagáljunk a másik közeledési kísérleteire!

Dr. Emmerson szerint fontos, hogy érzelmileg is elérhetők legyünk a partnerünk számára, amikor ő kapcsolódni próbál hozzánk – még akkor is, ha ezt csak apró, alig észrevehető gesztusokkal teszi. „Lehet, hogy egyszerűen csak egy ölelést kér, vagy elmesél valamit, amit éppen az imént látott a telefonján.” Ezek a hétköznapi pillanatok ugyanis legalább annyira fontosak lehetnek egy kapcsolatban, mint a nagy, látványos szeretetnyilvánítások.