2022. július 4. - Ulrik

Afgán újjászületés - Egy nemzetközi együttműködés emberi oldala

A Corvinus Egyetemen április 8-tól 18-ig látható az a fotókiállítás, melyet Kanada Magyarországgal együttműködésben ajánl a közönség figyelmébe, megszemlélendő a két ország Afganisztán újjáépítéséért tett közös erőfeszítéseit.
2009. április 11. szombat 09:00 - Tatai Gábor

Tiszta kép
A nemzetközi szerepvállalás bonyolultságából következően, egy hitelesen és nagy gonddal válogatott képtárlatnál, talán semmi nem képes többet mondani a végletekig szétdarabolt, ám bíztató fejleményektől sem mentes afgán valóságról. A távolság és a hírérték szabta torzításokból fakadóan, a legtöbb médiafogyasztónak Afganisztánról csak a gátlástalan korrupció, a rengeteg áldozatot követelő tálib támadások, valamint a heves és sokszor lényegi eredmény nélkül záruló nemzetközi viták jutnak eszébe. Mészáros Tamás, a Budapesti Corvinus Egyetem rektorának jóvoltából, közel 17 ezer magyar diák, több mint egy héten keresztül, minden nap rácsodálkozhat egy hihetetlen kihívásoktól terhes, nemzetközi misszió emberi arcára.
Pierre Guimond, Kanada Nagykövete és Tomaj Dénes, a Külügyminisztérium Nemzetközi Fejlesztési Együttműködési Főosztály vezetője, az összegyűlt vendégek valamint magyar és magyarországi afgán diákok előtt nyitotta meg a kiállítást. A NATO idén ünnepli megalakulásának 60. évfordulóját, Magyarország pedig kerek 10 éve tagja az Észak-atlanti Szerződés országainak, melynek körein belül Kanada volt az első, aki megerősítette a magyar tagságot. A kiállítás csak egy újabb mérföldköve annak a gazdag és sokrétű együttműködésnek, melyet a két ország egy önálló és gyarapodni képes Afganisztán érdekében valósít meg. A képek legnagyobb része fiatalokról, és kifejezetten fiataloknak szól.

A megnyitót követő rövid állófogadáson, a HírExtra Pierre Guimond őexcellenciájával beszélgetett:

Hogyan tudná értékelni, a múltheti hágai afgán-csúcs fejleményeit?

Amit Hágával kapcsolatban különösen is fontosnak gondolok az az, hogy újból felhívta a nemzetek közösségének a figyelmét az afganisztáni helyzetre. Pillanatnyilag, ezen ország sorsa elsődleges fontossággal bír a számunkra, a régióban tevékenykedőket újból és újból egyeztetésre kell összehívni. Ahogy azt a beszédemben is említettem, Kanada törekvései hat különböző prioritás köré szerveződnek a térségben, a más országokkal való helyi együttműködés az egyik ezek közül.

Természetesen a térség nem NATO tagországainak a jelenléte – elsősorban és leginkább Pakisztán – is különösen fontosnak számít. Az, hogy ezen országok mindegyike magas szinten képviseltette magát Hollandiában szimbolikus jelentéssel is bír. Hága az együttműködéssel kapcsolatos tárgyalások szilárd alapja volt, ahol a különböző jellegű törekvések egymással párhuzamosan kaphattak hangot.



Létrejöhet egy igazi együttműködés Kanada és Irán között, az afgán rendezéssel kapcsolatosan?

Jelenleg semmiféle közös projektünk nincs Iránnal. A kér ország közötti kapcsolatot gyakran jellemzi a bonyolultság, az olyan nagy múltra visszatekintő aktualitások miatt, mint amilyen mondjuk az emberi jogokkal kapcsolatos eltérő vélekedésünk. Mindenesetre elfogadjuk a tényt, hogy ők is a régióban vannak, ahol a saját érdekeik szerint járhatnak el egészen addig, amíg a törekvéseik alapja valóban az afgán demokratikus szabadság felvirágoztatása.

Ön miben látja a rendezés legnagyobb akadályait?

Mindannyian, akik NATO tagokként, vagy külsős országokként tevékenykedünk a régióban, azért vagyunk ott, hogy az afgán népnek segítsünk. Magyarországot is dicséret illeti a fáradozásaiért, hozzájárulása a kormány jelenlegi gazdasági képességei dacára, elismerést érdemel. Egyszóval, azért vagyunk ott, hogy Afganisztánt újra építsük, és egy olyan országot teremtsünk a nép számára, ahol az emberi jogok – például a nők szociális jogai az egészségügyben – tiszteletben vannak tartva.

Ahhoz, hogy céljaink megvalósuljanak, a jelenlegi valósággal szemben kell felvennünk a harcot, mivel a terroristáknak nem áll az érdekükben, hogy ezek a demokratikus változások végbemenjenek. A mi legnagyobb problémánk a kandahári PRT-ben a biztonság, mivel az ország déli részeiben található tálib csoportok még mindig nagyon erősek. Itt kell olyan környezetet biztosítanunk, ahol a segélymunkások olyan nyugodt körülmények között dolgozhatnak, amennyire ez csak lehetséges.

Pontosan ezért van az, hogy a kanadai nyilvánosságnak oly gyakran kell szembesülnie a halálos áldozatok növekvő számával. A kanadai erők eddig 116 katonát vesztettek. De ennek meg kellett lennie, hogy a munka hátralevő része egyszer valóban befejeződhessen. Pontosan ezért döntött a kormány ennek a kiállításnak a megszervezése mellett is, hogy a nyilvánossággal egy olyan párbeszéd kezdődhessen, ahol elmagyarázhatjuk, hogy ez egy nagyon kiterjedt küldetés, az általunk szavatolt biztonság ennek csak az egyik eleme. Az is nagyon fontos, hogy az új választások közeledtével az afgán nép ráeszmélhessen, a jövője a saját kezében van.



Egyes vélemények szerint, az amerikai közvélemény lassan teljesen kiábrándulttá válik az afgán misszióval kapcsolatban. Ön az imént említette a kanadai veszteségek nagy számát is, itt mennyire lehet érezni a szavazók felöli támogatottságot?


A kanadai kormány egyöntetűen határozta el, hogy a közvélemény előtt nem fogja a veszteségek tényét eltusolni, más országok vezetésének - ugyan ebben a kérdésben – más gyakorlata van. A magunk részéről beláttuk, hogy ez nem lenne fair se a katonákkal, se a családjukkal, se a nyilvánossággal szemben. A kanadaiaknak tisztában kell lenniük az áldozattal, amit ez a háború követel tőlünk. Ha az egész kérdést át akarjuk látni, fontos tudnunk, hogy csakúgy, mint más országokban, a lakosság legnagyobb része nálunk is túl nagynak érzi ezt az árat.

Pontosan erről folytatunk vitákat a magyar tisztviselőkkel, a magyar civil szervezetekkel és a magyar nyilvánossággal is, hogy a bevett nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, itt is mindenki azt mondja: „Ó, Afganisztán olyan messze van tőlünk és a problémáinktól, meg van nekünk a saját gazdasági válságunk…” A magam részéről, gyakran válaszolok a magyar barátaimnak azzal, hogy Magyarország egész pontosan kétszer van közelebb Afganisztánhoz, mint Kanada.

Obama elnök a múlt hétvégi NATO-csúcson való részvételével kapcsolatban azt is elmondta, hogy az egyik ok, amiért az európai körutazás mellett döntött, nem más, mint a terrorizmus fenyegetésének az itteni erősödése. Erre valahogy mindannyiunknak reagálnia kell. Nem a kanadai közvélemény az egyetlen, amelyik zömében csak az áldozatokat látja, az igazság az, hogy sokkal nehezebb az olyan jó hírek prezentálása, mint például, hogy az afgán lányok már iskolai képzésben vehetnek részt stb.

Egyrészről, ezeket a dolgokat is megfelelőképpen kellene kommunikálni - ahogy tesszük ezt most mi is itt - másrészről a közvélemény kutatásokon kívül a halott katonák családjait is meg kellene kérdezni, akik általában az afgán-misszió mellett foglalnak állást. Tudják, hogy a fiaik azért vállalták a szolgálatot, mert valami jót akartak tenni az életükkel, és nagyon büszkék rájuk.

Az otthon képeitől meghatott afgán diákokkal is beszédbe elegyedtünk, Eshaqzai Mohammad Rafi 21 éves és volt olyan kedves, hogy válaszolt egy pár rövid kérdésünkre.



Afganisztán melyik részéről érkeztél?


A Nangarhar tartománybeli Dzsalalabad városából jöttem, ez az ország keleti részén található, a családom még mindig ott él. Két éve tanulok magyar nyelvet és történelmet, szeptemberben a politológia szakon szeretnék kezdeni.

Vissza szeretnél majd térni Afganisztánba?

Hát persze! A hazámnak szeretnék majd egyszer dolgozni. Ahogy a mostani helyzetet látom, az tényleg komoly aggodalommal tölt el. Hamid Karzai elnököt nagyon jó politikusnak tartom, ahogy a legtöbb afgán is meg van elégedve vele, mert egy olyan személyiség, aki a legnehezebb helyzetben is képes volt jó döntéseket hozni. Én  politológusként szeretnék egyszer hazatérni.

Mikor jártál utoljára otthon? Hogy érzed magadat nálunk?

2007 óta egyszer sem voltam Afganisztánban. Itt csak jó emberekkel találkoztam, a magyarok nagyon kedvesek, a fiatalokról is jó véleményem van. Nem volt nehéz megszokni az itteni kultúrát és az ételeket sem. Magyarország egy nagyon szép ország, már elsőre is nagyon tetszett.

Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Külföld témában
Mit várhatunk Joe Biden elnökségétől?
Visszatér a józan ész a Fehér Házba
Újra jön a neoliberalizmus
Semmi nem változik
Biden megbuktatja az európai féldemokráciákat
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását