Héjja János modelljét Détár Enikő, Benes Anitáét Magony Szilvia, Halász Éváét Krizsó Szilvia, Makány Mártáét Kiss Ramóna, Frank Adélét Dammak Jázmin, Joó Beáét Pikali Gerda, Konsánszky Dóráét Molnár Andrea, Kovács Andorét Ullmann Mónika, Léber Barbaráét Keleti Andrea, Német Anikóét Harcsa Veronika, S. Hegyi Luciáét Gubás Gabi, Sziráczky Brigittáét Mincza Ildikó viseli majd.

A divattervezők nemcsak a trendet, az alkalmat, de a hölgy egyéniségét, alkatát, korát, hajszínét is figyelembe veszik. Benes Anita szerint az idén sokkal inkább követik az estélyik a az alakot, a sziluettet, mint régebben.

A mélylila, a narancssárga, a sárga, a rózsaszín is egyre népszerűbb a klasszikus báli színek - vörös, arany, ezüst - mellett. Az átlátszó ruhák nem illenek bálokra - jegyzi meg a társasági esemény honlapján az estélyi és menyasszonyi ruhák tervezésére specializálódott iparművész.
A báli trendek általában követik a hétköznapi, alkalmi színdivatot, de léteznek speciális báli, sőt operabáli hagyományok is. A nagyestélyi - dekoltált, földig érő ruha - kötelező. Igaz, a gyakorlatban ezt sokan nem követik és inkább merészebb, rövid koktélruhát viselnek, vagy szoknya, top és kabátka összeállítást.

A fehér szín hagyományosan az elsőbálozók színe. A fiatal lányok régen csak pasztellszínű ruhákban jelenhettek meg és ez így lesz 2009-ben is. A bál Hamupipőkéinek Benes Anita tervezi majd a finom, visszafogott világos nagyestélyiket.

A századforduló idején a hadsereg főtisztjeinek kötelező volt díszegyenruhát viselni, míg civil uraknál a frakk, fehér csokornyakkendő, fehér mellény, glaszé kesztyű és lakk félcipő volt az illendő összeállítás.

A hölgyek annak idején atlasz selyemből készült, dekoltált báli ruhát viseltek, géz felsőrésszel - a géz könnyű, organza tartású, muszlinszerűen áttetsző anyag volt. Fiatal lányoknál ugyanez volt a szokás,. de a ruhát pasztellszínű atlaszból varrták, fehér selyemrózsafüzérrel díszítve, mérsékelten dekoltálva. Mindehhez flitteres fekete bőrcipőt, gyöngyös estélyi tarsolyt illett hordani, bal kézben legyezőt tartva, amelyet légiesen finom, szőttes anyagból készítették annak idején fürge, női ujjak.

Az elsőbálozó hölgyeknek az etikett szerint vakítóan fehér ruhában kellett megjelenniük. A következő szezonban, másod- vagy harmadbálosként már színesíthették ruhájukat - emlékeztet a régi időkre a bál honlapja.