Kik miatt és miért?

Ha egy mondatban akarnánk megfogalmazni, akkor azt mondanánk, hogy az MSZP azt mondta hogy Ez lesz, a Fidesz azt, hogy Az, majd mindketten szenvedtek engedés helyett, a törvényhez pedig kétharmados többség kellett volna. Ám ennél kicsit árnyaltabb a helyzet.

Az egész úgy kezdődött, hogy a kormány 2007 első napján a megyei és helyi önkormányzatokról áttért regionális önkormányzásra, amelyet egy majd háromszáz darabos paragrafushalommal kívánt szabályozni. Azonban a monumentális jogköteget az Alkotmánybíróság (AB) az év végén semlegesítette, mivel - meglepő módon - csak az önkormányzati törvényben lehetett volna ilyen módosításokat eszközölni, ahhoz meg ugye 2/3-os többség kell. De a Gyurcsány-kabinet ezután sem rettent meg, és kormányrendeletekben akarta szabályozni a dolgokat, ami természetesen ismét az AB nagyítója alá került, és 2008 novemberében a szemetesben végezte.

Mivel nem volt több jogi kiskapu, ezért az AB felszólította a Tisztelt Házat, hogy december végéig tömjék be az önkormányzatok jogi szabályozásában keletkezett lyukat, mert utána törvényen kívül kerülnek az eddigi keretek. A Fidesz teljességgel a megyei és helyi önkormányzatok pártján van - az alkotmányra hivatkozva - így az egész „regionális baromságot” elveti. Az MSZP viszont nem akar engedni a saját ötletéből, így a megegyezés helyett elkezdte kiszervezni azokat a dolgokat, amiket ki lehetett (vagyis ami nem érinti önkormányzati törvényt) - az úgynevezett hatósági tevékenységeket. Ehhez persze kellett egy gazdasági bizottság-ülés, és az általuk fogalmazott módosító indítványban szereplő államigazgatási hivatal, de ez nem volt probléma.

A jövő csak annyiból biztató, hogy két - egymástól gyökeresen eltérő - indítvány is hever a parlament előtt, amikből valamelyiket akár februárban elfogadhatja a Tisztelt Ház. Mindkét nagy párt az általa preferált irányvonalat erőlteti, de ha nincs más mód, akkor MSZP hajlandó belemenni a Fidesz alkotmányos díjába, persze csak akkor, ha az nem jár költségnövekedéssel…

Na jó, de mi ennek a lakossági következménye?

Az önkormányzatok elég nagy befolyással vannak az ott lakók életére. A költségvetés, bizonyos közszolgáltatások és díjaik, az ott dolgozók illetménye, oktatási intézmények ügye, és a szociális támogatások hercehurcái mind az önkormányzatok hatáskörébe tartoznak, amiket rendeletekkel és határozatokkal irányítanak. Ezek törvényességét felügyelte a már jogilag nem nagyon aktív közigazgatási hivatalok sokasága, amik nem csak szóltak a megfelelő helyre, ha jogellenes rendelkezést vagy határozatot láttak, hanem magának a tervezett intézkedések megalkotásában is részt vettek - hisz a kisebb önkormányzatoknál ezek átlátására nincs elég „jogi kapacitás”. Öröm az ürömben, hogy a hivatal jogfosztottsága ellenére tanácsadói szinten felajánlotta munkáját bárkinek, aki igény tart rá - ingyen.

Nemcsak a mostanában elszaporodó önkormányzati mutyizások (itt gondolhatunk a nemrég kirobbant erzsébetvárosi, vagy kissé régebbi terézvárosi ingatlanőrületre) miatt kell aggódnunk,  - hanem alacsonyabb szinten is csorbulhatnak törvénybe fektetett jogaink. Rendeletekkel szemben bárki szót emelhet az AB-nél, de az annyira el van havazva, hogy az ember örül, ha pár éven belül döntenek sorsa felől. Határozatoknál azonban - nagy átlagban - csak valamelyik felsőbb szerv szólhatna, amit általában a már elnémított közigazgatási hivatalok tettek meg.

Bálint József, a Jegyzők Országos szövetségének elnöke elmondta, hogy bár jól felkészültnek tartja a magyar közigazgatási apparátust, a törvényességi kontroll nélkülözhetetlen. Zongor Gábor, a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének főtitkára szerint a kialakult helyzet veszélyezteti a jogbiztonságot felborulhat a hatalmi ágak közti egyensúly, és ellentétes az Unió elveivel. Bár az egyes régiók alkotásainak átlagosan nem sokkal több, mint 10%-ban fedeztek fel törvénykezést, de ez se kevés tekintve az évenkénti több ezer ilyen törvényecske megalkotását. Valamint ha nincs itthon a macska, akkor ugye elkezdenek cincogni az egerek.