Mondta a BRFK helyettes szóvivője, akit az MTI azt követően keresett meg, hogy a prágai városi bíróság csütörtökön nem jogerősen azt mondta ki: kiadható a férfi Magyarországnak.

Illés Hilda emlékeztetett: a Budapesti Rendőr-főkapitányság szerint a szlovák férfi megalapozottan gyanúsítható azzal, hogy 3,5 kilogramm plasztik robbanóanyag felhasználásával távirányítású szerkezetet készített, és közreműködött abban, hogy azt 1997. június 3-án rögzítsék egy parkoló Bentley alvázára a főváros XVIII. kerületében, a Tulipán utcában.

A robbanószerkezet elhelyezésének célja a közleménye szerint S. (Seres) Zoltán vállalkozó meggyilkolása volt, de a felerősítésre szolgáló mágnes gyengének bizonyult, a szerkezet a gépkocsi indulásakor leesett, így nem következett be a robbanás. (Serest két évvel később Tahitótfaluban autójában géppisztollyal agyonlőtték. Az elkövető személye nem ismert.)

A helyettes szóvivő hangsúlyozta: az 1997-es emberölési kísérletért adták ki a férfi ellen az európai elfogatóparancsot és ha kiadják Magyarországnak, emiatt fogja őt a BRFK meggyanúsítani. Hozzátette: tanúként más bűncselekményekben is kihallgatható a férfi és ha felmerül, hogy más bűncselekménnyel is meggyanúsítható, akkor a kiadatási kérelmét pótlólag ki kell egészíteni.
Jozef Rohác szlovák állampolgárt október 27-én, Prágában igazoltatták cseh rendőrök, ekkor derült ki, hogy ellene a Budapesti Rendőr-főkapitányság európai elfogatóparancsot adott ki.

A BRFK október végén közölte, hogy az Interpol magyar irodája megkezdte a Prágában elfogott, a magyarországi robbantásokkal kapcsolatba hozott Jozef Rohác kiadatásával és Magyarországra szállításával kapcsolatos szervezési, előkészítési munkálatokat.

A rendőrség akkor azt közölte: a szlovák férfi neve felmerült több, az 1990-es évek végén Magyarországon elkövetett robbantásos bűncselekménnyel összefüggésben, ezek vizsgálatát a rendőrség megkezdte.

Rohác neve korábban felmerült az Aranykéz utcai merénylet kapcsán is, ám emiatt nem adtak ki ellene elfogatóparancsot. 1998. július 2-án Budapest belvárosában, az Aranykéz utca 2. számú ház előtt parkoló Polski Fiat 126-os gépkocsi alatt nagy erejű pokolgép robbant. Négy ember meghalt, huszonöten megsérültek, köztük külföldi állampolgárok is. A merénylet célpontja és egyik áldozata a Boros Tamás vállalkozó volt. Borost a rendőrség koronatanúként tartotta számon az olajmaffiaügyben. Ez volt Magyarországon az első eset, hogy vétlen emberek is áldozatul estek alvilági leszámolásnak.

A BRFK még 2000-ben tartott sajtótájékoztatóján az hangzott el, hogy a rendőrség a szlovák állampolgárságú Jozef Rohácot és bandájának tagjait gyanúsítja több robbantásos bűncselekménnyel, így az Aranykéz utcai merénylettel és a Seres Zoltán ellen elkövetett - akkor sikertelen - merénylettel. A nyomozás kiderítette, hogy a felrobbant Polski Fiatot a szlovák Jozef Hamala, Rohác bandájának tagja vette meg hamis papírokkal. A nyomozások adatai szerint a bűnözői csoport számlájára legalább tíz, 1998 tavaszán és nyarán elkövetett merénylet írható. Így többek között a Fidesz Lendvai utcai székházánál, valamint politikusok - Szájer József és Torgyán József - lakásánál elkövetett robbantások is.

A prágai városi bíróság csütörtökön döntött úgy, hogy kiadható Magyarországnak Jozef Rohác, a többrendbeli gyilkossággal vádolt és a budapesti Aranykéz utcai robbantásokkal kapcsolatba hozható szlovák állampolgár. Rohác a döntés ellen panaszt nyújtott be, a felsőbb szintű bíróság döntése nagyjából egy-másfél hónap múlva várható.

A Magyarországnak való kiadatás előtt azonban még be kell fejeződnie annak a büntetőeljárásnak, amelyet a cseh rendőrség folytat Rohác ellen. A cseh hatóságok ittas állapotban való gépkocsivezetés és hivatalos iratok hamisítása miatt indítottak ellene eljárást.

Ha ez utóbbi ügyben végrehajtandó szabadságvesztésre ítélnék, akkor azt Csehországban kellene letöltenie, s csak azután adnák át Magyarországnak.Csehországi elfogása után a pozsonyi Pravda azt írta: Rohác, a szlovákiai alvilágban csak Patkány néven ismert lévai bérgyilkos nagy valószínűség szerint hazájában is több alvilági  alakot tett el láb alól.

Ő volt a pozsonyi és a dunaszerdahelyi alvilág erre rendszeresített bérgyilkosa, aki Szlovákiában egy ideig azért is vád alatt állt, mert az egykori szlovák államfő, Michal Kovác fiának elhurcolásában koronatanúként számításba vehető Robert Remiás megölésével gyanúsították. Aztán furcsa módon a szlovák hatóságok egy idő múltán már nem is tanúsítottak iránta érdeklődést.