A munkavállalót a betegsége miatt keresőképtelenség idejére - ide nem értve a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkoztatási betegség miatti keresőképtelenséget - naptári évenként 15 munkanap betegszabadság illeti meg. A munkavállaló keresőképtelenségét kezelőorvosának kell igazolnia.

Az év közben kezdődött munkaviszony esetén a munkavállaló a naptári évre járó betegszabadság időarányos részére jogosult, az igénybe nem vett napokat viszont nem viheti át a következő esztendőre.

A betegszabadság nemcsak a munkavállaló munkában töltött idejére jár, hanem a munkaviszony szüneteléseinek olyan időire is, amelyre a rendes szabadság jár.

A betegszabadság idejére járó juttatás a munkavállaló távolléti díjának 80 százaléka, de a kollektív szerződésben ennél magasabb összeg is kiköthető. Kifizetése a munkáltatót terheli.

Sajnos, hozhatja úgy az élet, hogy nem a munkavállaló, hanem az ő közeli hozzátartozója betegszik meg és szorul tartós, előreláthatólag 30 napot meghaladó otthoni ápolásra, gondozásra. (Közeli hozzátartozó a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és nevelő szülő,a testvér valamint az élettárs.)

Ilyen helyzetben - a munkavállaló kérésére - a közeli hozzátartozó ápolásának idejére, de legföljebb két évre a munkáltató köteles fizetés nélküli szabadságot engedélyezni, ha a munkavállaló az ápolást vagy a gondozást személyesen végzi. A tartós otthoni ellátást és annak indokoltságát az ellátására szoruló személy kezelőorvosa igazolja.