Napirend előtti témák

Mesterházy Attila, az MSZP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, hogy az amerikai választások kínálnak tanulságokat Magyarország számára.

"Az amerikai választások azt üzenték Magyarországnak, hogy van mit tanulnia a politikai kultúrából az Egyesült Államoktól" - fogalmazott a szocialista politikus. Szerinte van olyan helyzet, amikor a közös ügy megköveteli a közös fellépést, legyen szó válságról, vagy magyar-szlovák viszonyról. Hozzátette: az ilyen helyzetekben felül kell emelkedni a pártpolitikai megosztottságon.

Mesterházy Attila kiemelte: az amerikai nemzeti csúcsot nem arra használták fel a résztvevők, hogy a felelőséget áthárítsák, vagy a különállást demonstrálják, az pedig fel sem merült, hogy ne vegyenek részt válságkezelő megbeszéléseken. Hangsúlyozta: McCain konzervatív szenátor a választások éjszakáján nem arról beszélt, hogy a "nemzet nem lehet ellenzékben, vagy hogy milyen kötél kell ahhoz, hogy minden ellenség lóghasson, nem a tévedhetetlenség és a pótolhatatlanság glóriájával a feje felett, bosszú- és revansvágytól fűtötten tüzelte támogatóit".

Csapody Miklós (MDF) arra hívta fel a figyelmet, hogy közös fellépésre, nemzeti összefogásra van szükség az elmérgesedett magyar-szlovák viszony rendezése ügyében. Az MDF azt kezdeményezi, hogy az uniós képviselők közös erővel érjék el frakcióiknál, hogy az Európai Parlament érdemben foglalkozzon az üggyel. A képviselő szerint a "dunaszerdahelyi terror nyomán Magyarország és Szlovákia között rendkívül feszült helyzet alakult ki, amelyben ismét felszínre kerültek a régi sérelmek".

Ha a magyar politika habozik, és képtelen határozott választ adni a magyarság ellen irányuló, emberi jogi szempontból is elfogadhatatlan provokációkra, ha a hazai szélsőségesek az ország nemzetközi jóhírét aláásó akciókra ragadtatják magukat, akkor helyrehozhatatlan károk keletkeznek - mondta Csapody Miklós.

A szlovák kormány ma a sikeres ultranacionalizmus egyik utolsó bástyája, a Fico-kormány pedig tudomást sem kíván venni arról, hogy milyen ostoba felelőtlenség játszadozni bárki nemzeti érzelemivel - mondta a politikus, aki szerint a magyarországi pártoknak össze kell zárniuk, szlovák kormányt az európai normák betartásra kell rászorítani.

Fodor Gábor, SZDSZ elnöke is a magyar-szlovák viszonyról beszélt napirend előtt.

A liberális politikus úgy fogalmazott: a szlovák kormány tudatosan játszik a nacionalizmussal, mint politikai eszközzel. A magyar politikának mindent meg kell tennie azért, hogy példamutató legyen az itt élő kisebbségekhez való viszonya, hogy a leghatározottabban lépjen fel a szélsőséges politikai irányzatokkal szemben, hogy ne tűrje el a nacionalista megnyilvánulásokat.

Fodor Gábor azt javasolta, hogy a magyar parlamenti pártok tegyék világossá: azt amit a szélsőséges politikai mozgalmak - a Magyar Gárda, a Jobbik - művelnek, szembemegy a Szlovákiában élő magyarok érdekeivel. A magyar pártoknak arra kell törekedniük, hogy megtalálják a józan szlovák politikai erőket, akikkel közös hangnemet kialakítva megfogalmazzák a közös célt: a két nép békés egymás mellett élését.

Soltész Miklós, a KNDP frakcióvezető-helyettese az IMF-hitelről és bankmentő csomagról beszélt napirend előtti felszólalásában. Azt mondta: a szocialista kormányok 2002 óta megduplázták az államadósságot, ebben a helyzetben jutott el az ország a pénzügyi-gazdasági válságig.

A kormány 600 milliárd forintot szán a többségében külföldi tulajdonú bankok megsegítésére a magyar emberek pénzéből. A szocialisták rossz kormányzásukat és a bankok rossz gazdálkodását a magyar adófizetők kontójára felvett hitelekből fizettetik meg - szögezte le a KDNP-s politikus.

A támogatást azok kapják, akik okozták a bajt, míg az elvonás azokat tömegeket érinti, akik semmiről nem tehetnek - fogalmazott Soltész Miklós. A politikus a kormánytagoktól azt kérdezte: mennyivel nő tovább az ország adósságállománya, milyen feltélekkel vették fel a hitelt, meddig titkolóznak még?

Veres János pénzügyminiszter Soltész Miklósnak válaszolva azt mondta: az IMF-szerződés kapcsán már valamennyi információ nyilvános.A pénzügyminiszter azt mondta még: Magyarország elszenvedője a válságnak, ahhoz alkalmazkodnia kell.

A bankmentő csomagban - amelynek törvényi feltételeit a hétfőn a parlament elé terjesztett javaslat biztosítja - nincs szó arról, hogy bármelyik külföldi tulajdonos bármilyen segítséget kapna, arról azonban szó van, hogy a magyar állam tulajdont szerezhet a bankokban kemény feltételek mellett. Nincs szó államosításról - szögezte le a miniszter. Hozzátette: arról van szó, hogy a Magyarországon működő pénzügyi szervezetek ne szenvedjenek versenyhátrányt.

Varga Mihály, a Fidesz frakcióvezető-helyettese szintén az IMF-megállapodásról beszélt napirend előtti felszólalásában. Az ellenzéki politikus szerint a bankmentő csomag meglepő volt, hiszen a kormány tagjai többször elmondták, hogy a magyar bankrendszer stabil. Ehhez képest most kiderült: 600 milliárd forintos segéllyel kell megtámogatni a bankokat.

Az Orbán-kormány pénzügyminisztere szerint elfogadhatatlan a félretájékoztatás, a titkolózás. Ismételten felszólította a kormányt: hozza nyilvánosságra a valutalappal kötött szerződést.
Veres János pénzügyminiszter válaszában elmondta: nincs olyan információ, adat, amely az IFM-megállapodás kapcsán ne került volna már a nyilvánosságra. Az Európai Unióval kötendő megállapodásról azt mondta: ha annak végleges lesz a szövege, ismét tájékoztatják a nyilvánosságot.