A heidelbergi Európai Molekuláris Biológiai Laboratórium munkatársai Joachim Wittbrodt vezetésével háromdimenziós formában, digitálisan rekonstruálták a peteburok átlátszósága miatt jól vizsgálható fejlődő halembriót. Párszáz sejtből álló gerinctelenekkel, például férgekkel már megtették ezt a kutatók, ám mindeddig nem volt lehetőség a gerincesek több tízezer sejtből álló embriójának vizsgálatára.

A német csoport sikeresen alkotta meg azt a mikroszkópot, amely elegendően nagy erejű és felbontású ahhoz, hogy egyidejűleg kövesse nyomon a sejtek tízezreit, ám nem használ olyan energiát, amely elpusztítja vagy károsítja az embriót.

A mikroszkóp több irányból a kutatók által fénylapnak nevezett sugárral pásztázza az embriót, ezzel teszi lehetővé, hogy a számítógép háromdimenziós képeket gyűjtsön, az időben haladva pedig ezek szolgáltatják a fejlődés folyamatáról a teljes felvételt - mondta Wittbrodt. A berendezés ráadásul elég gyors ahhoz, hogy követni tudja a folyamatokat.

A zebradánióként is ismert halacska azért kedvelt modellállat a biológusok körében, mert olcsóbb, mint az egerek, de sok tulajdonságában osztozik az emberrel. Amíg összetett szervezetté fejlődik, az embrió sejtjei sokszor osztódnak, vándorolnak a testen belül, különféle alakzatokba és szövetekké rendeződnek. Az új módszerrel már megfigyelték a kutatók, hogy a sejtvándorlás egy része másként zajlik, mint azt korábban feltételezték.

"A mikroszkóp egér, csirke és béka vizsgálatára is alkalmas lehet. Végül is az ehhez hasonló kísérletek hozzájárulhatnak, hogy megértsük, miként szóródik szét egy daganat, vagy miért fordulnak időnként a sejtek a szervezet ellen olyan autoimmun betegségekben, mint az artritisz" - tette hozzá Wittbrodt.