A NATO-védelmi miniszteri találkozó keretében tartott tanácskozáson Davit Kezerasvili közölte: Grúzia "nagyon változatos időket él át", komoly fenyegetésekkel és kihívásokkal néz szembe, miközben arra törekszik, hogy a demokráciák euroatlanti családjának teljes jogú tagjává váljon.

A grúz védelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy három hete Tbiliszibe látogatott az Észak-atlanti Tanács nagyköveti szintű küldöttsége. Kezerasvili ezt történelmi eseménynek nevezte, mivel - mint mondta - a látogatás is bizonyította, hogy a szövetségesek támogatják országát. A miniszter kormánya és maga nevében kifejezte háláját a támogatásért és a további várható segítségért.

A kapcsolatok építésében - mutatott rá - a NATO-Grúzia bizottságon kívül más lehetőségek is vannak, például az intenzívebb párbeszéd, illetve a partnerségi együttműködés.

Arról is szólt, hogy Tbilisziben az Észak-Atlanti Tanács megerősítette korábbi bukaresti döntését, amely szerint Grúzia a NATO teljes jogú tagjává válik. Hangsúlyozta: ez sokat segít a reformok véghezvitelében.

Jaap de Hoop Scheffer, a NATO főtitkára kiemelte, hogy a tanácskozáson Grúzia helyzetét tárgyalják meg, szó esik a védelmi reformról, valamint a szövetség és Grúzia együttműködéséről.
Emlékeztetett: ez a NATO-Grúzia bizottság első miniszteri szintű ülése, s remélik, hogy ez a kapcsolatok megerősítését szolgálja.

Grúzia euroatlanti törekvésével összefüggésben elmondta, hogy a mostani tárgyaláson a Bukarestben elindított folyamatot kívánják áttekinteni.

Jaap de Hoop Scheffer közölte: miközben a közelmúltbéli (augusztusi orosz-grúz) konfliktusból kezd felépülni az ország, a NATO-Grúzia bizottságnak feladata az is, hogy koordinálja a szövetség segítségnyújtását. Úgy fogalmazott, hogy ebben még sok a tennivaló.

Kiemelte: az elmúlt 8 héten a szövetség segítséget nyújtott Grúziának egyebek között a katasztrófavédelemben, a védelmi reformnál, a légtérkezelésnél.

A NATO-integrációval kapcsolatos grúz politikai eltökéltséget 2006 májusában parlamenti határozat, majd 2008. január 5-én népszavazás is megerősítette, ez utóbbin a résztvevők 77 százaléka voksolt a csatlakozásra. 2008 februárjában Tbiliszi jelezte, hogy kész csatlakozni a NATO tagsági akciótervéhez (MAP), amely a NATO-csatlakozási folyamat "előszobájának" számít. Ezt a szándékot azonban - főként Moszkva erőteljes nyomására - a 2008. áprilisi bukaresti NATO-csúcs egyelőre elutasította.

A szakadár grúziai tartományok miatt 2008 augusztusában Moszkva és Tbiliszi között kitört nyílt háború elmérgesítette Oroszország és a NATO kapcsolatát. A szövetség kiállt Grúzia szuverenitása és területi integritása mellett. A külügyminiszterek úgy határoztak, hogy a NATO nem folytatja az együttműködést Moszkvával, amíg az orosz csapatok a dél-oszét konfliktus előtti helyzetbe nem vonulnak vissza. Válaszul Oroszország felfüggesztette együttműködését az atlanti szervezettel.

A NATO-Grúzia Bizottság létrehozásáról néhány nappal a grúz-orosz háború kirobbanása után, augusztus 19-én döntött a NATO külügyminiszteri testülete, hogy ezzel is demonstrálja a kaukázusi köztársaságnak nyújtott támogatását. A testület szeptember 15-én tartotta alakuló ülését Tbilisziben, a NATO döntéshozó szerve, az Észak-atlanti Tanács nagyköveti szintű, kihelyezett ülésének keretében. A mostani budapesti második - első miniszteri szintű - összejövetelt aznap tartják, amikorra az orosz csapatoknak el kell hagyniuk az általuk megszállt grúz területeket.