Cseh delegáció Mandúr Lászlónál

A megbeszélés után a szocialista politikus elmondta az MTI-nek, hogy mindkét részről kívánatosnak nevezték az elmozdulást az unió közös kül- és védelmi politikája felé, és ezen belül a közös pontok megtalálását Kelet-Közép-Európában.

Mandur László e folyamat színtereinek a rendszeres parlamenti és bizottsági egyeztetéseket nevezte a visegrádi négyek, illetve az Ausztriát és Szlovéniát is magában foglaló, kibővített V4 vonatkozásában.
Az MTI kérdésére az alelnök elmondta: nem került napirendre a Lengyelországba és Csehországba települő amerikai rakétavédelmi rendszer, ami különben egy NATO-n belüli lengyel-amerikai, illetve cseh-amerikai szerződés. A jelenleg a cseh alkotmánybíróság előtt fekvő lisszaboni szerződésről azt mondta az alelnök: reményét fejezte ki a cseh szenátorok előtt, hogy Prága is minél előbb ratifikálja a dokumentumot, amit elsőként Magyarország tett meg.

Hozzáfűzte: a "nem" szavazatok többségével zárult ír népszavazás után még Csehország, Lengyelország és Svédország döntésére kell várni, miután a többi tagország már jóváhagyta a szerződést.

Ladislav Svoboda ugyancsak reményéről biztosította a budapesti törvényhozást, hogy a taláros testület nem talál kifogást a lisszaboni szerződéssel szemben, és a ratifikálásra mihamarabb sor kerül.