2023. február 7. - Tódor, Rómeó

Bivalyrezervátum

A dél-alföldi régió első bivalyrezervátumát adták át pénteken Mórahalmon, a negyvenöt fiatal állattól azt várják, hogy segítenek megtisztítani a nádtól a Nagyszéksós-tavat és környékét.
2008. július 11. péntek 12:59 - Hírextra
A homokháti kisváros és Röszke között található Nagyszéksós-tavat a csapadékosabb időszakokban, így például a hetvenes években halastóként hasznosították.

A terület gyors kiszáradása a nyolcvanas évek végén indult el, 1991-92-ben már alig volt itt nyílt vízterület. Mára az egykori szikes-tómeder területének nagy részét, valamint a tavat szegélyező legelőt összefüggő nádas borítja.

Az önkormányzat a Kiskunsági Nemzeti Park szakembereivel, egy szabadkai civilszervezettel és a Palics-Ludas Közvállalat együttműködve, európai uniós támogatással közös projektet dolgozott ki a Nagyszéksós-tó náddal benőtt vizes élőhelyeinek helyreállítására.

A tó közelében állattartó telepet alakítottak ki, ahova a Fertő-Hansági Nemzeti Parkból negyvenöt fiatal tehénből és borjúból álló bivalygulya érkezett. A tavat öt kilométer hosszú villanypásztorral vették körbe, építettek egy hagyományos és egy kerekesszékkel is használható kilátót, valamint a tó körül kialakítottak egy tanösvényt, bemutatandó a környék természeti értékeit.

A szakemberek azt várják, hogy az állatok néhány esztendő alatt lelegelik, letapossák a nádat, a tómederben újra szabad vízfelület, a parton pedig rövidfüvű legelő lesz. A kezdeményezéssel felelevenítik a térség hagyományos gazdálkodását, valamint idegenforgalmi látványosságot is teremtenek.

Magyarországon a XVI. század óta tenyésztenek bivalyokat, 1911-ben még 155 ezres állomány élt az ország akkori területén, huszonöt évvel később már csak hétezer példányt számláltak meg.

Napjainkban néhány százra tehető a magyarországi állomány, többségük a nemzeti parkokban él.
A bivaly négy-ötéves korára fejlődik ki teljesen, átlagosan húsz-huszonöt évig él. Marmagassága 150-180 centiméter, súlya 400-800 kilogramm. Igénytelen állatok, megeszik a kákát, a nádat, a szittyót és a mocsári füveket.

Igavonó állatként, teje és húsa miatt is tartják. Igavonó ereje másfélszer akkora, mint a szarvasmarháé, ezért terméskövek, vastag fatörzsek vontatására, termőföldek feltörésére használják.

Teje porcelánfehér színű, magas vitamin- és zsírtartalmú, hat literből egy kilogramm sajtot tudnak előállítani. Húsa sötét vörösesbarna, durva rostú, kevésbé porhanyós, ellenben több a foszfor és a vas benne, mint a marhahúsban.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Belföld témában
Ön megbuktatná a Fidesz-kormányt?
Igen
Nem
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását