A világ legismertebb kirgiz írójának műveit több mint 100 nyelven, 90 milliónál több példányban adták ki. Legismertebb írásai a Dzsamila szerelme (1958), Az első tanító (1962), A versenyló halála (1966), és az Évszázadnál hosszabb ez a nap (1981). 1990-ben látott napvilágot Dzsingisz kán fehér fellege című írása, 1994-ben jelent meg Kasszandra jele című regénye.

Többnyire orosz nyelven írt, de témái között mindig visszatér a türk népek élete, életmódja és a modernizálódás, s ennek az egyénre gyakorolt hatása.

Ajtmatov a kilencvenes évek eleje óta ez év márciusáig képviselte hazáját számos poszton, az utóbbi években Franciaországban, Belgiumban és Luxemburgban volt rendkívüli és meghatalmazott nagykövet, továbbá Kirgizisztán állandó képviselője az EU-nál, a NATO-nál és a
UNESCO-nál. Hazájában a 2008-as évet az író 80. születésnapja tiszteletére Csingiz Ajtmatov évének nyilvánították.

1993-ban megkapta az osztrák Európa irodalmi díjat, és több alkalommal jelölték irodalmi Nobel-díjra. Birtokosa a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjének, amelyet 2006. április 20-án a XIII. Budapesti Nemzetközi Könyvvásár vendégeként Sólyom László köztársasági elnöktől vehetett át.