Nagy reményekkel várják a demokraták a félidős választásokat – de vajon megbízhatók a közvélemény-kutatások?

A republikánus elnök történelmi mélyponton lévő népszerűsége, az élelmiszerek és a háztartási számlák emelkedő költségei miatt elégedetlen amerikai választók, valamint a hónapok óta kedvező közvélemény-kutatási eredmények mind arra utalnak, hogy a demokraták számára sikeres lehet a keddi választási nap.

A felmérések szerint a demokrata jelöltek jóval több olyan választókerületben vezetnek, mint amennyi a képviselőház, vagyis a Kongresszus alsóházának irányításához szükséges 218 mandátum megszerzéséhez kellene. A szenátusi választások legfontosabb versenyeiben pedig döntetlen körüli eredményeket mérnek, vagy szűk demokrata előnyt mutatnak a kutatások.

A The New York Times egyik közelmúltbeli felmérése például döntetlenre mérte a dél-karolinai szenátusi versenyt, noha Donald Trump 2024-ben 18 százalékpontos előnnyel nyerte meg az államot. A CNN legutóbbi közvélemény-kutatásai pedig Texasban, Kansasben és Maine-ben is a demokraták előnyét jelezték.

De vajon mennyire pontosak ezek a felmérések?

A közvélemény-kutatások az elmúlt években többször is tévedtek

Az amerikai politika közelmúltbeli története számos példát kínál arra, amikor a közvélemény-kutatások – akár a választás előtt mindössze néhány nappal készültek is – jelentősen eltértek a tényleges eredményektől.

Donald Trump 2016-ban és 2024-ben is felülmúlta az előzetes várakozásokat, amikor megnyerte az elnökválasztást. A 2020-as, szoros veresége pedig úgy következett be, hogy a felmérések többsége ennél jóval magabiztosabb győzelmet jósolt a demokrata Joe Bidennek.

Az idei évben is akadtak látványos példák a közvélemény-kutatások pontatlanságára. Michigan államban a felmérések alapján a demokrata Abdul El-Sayed kétszámjegyű előnnyel készülhetett a párt szenátusi előválasztásának megnyerésére. A tényleges különbség azonban mindössze egy százalékpont volt.

Wisconsinban, a demokrata kormányzójelölti előválasztáson pedig az a politikus veszített, aki a közvélemény-kutatásokban korábban csaknem 20 százalékpontos előnnyel vezetett. A vereség végül kevesebb mint egy százalékpontos különbséggel következett be.

Clifford Young, az Ipsos Public Affairs elnöke szerint – a szervezet politikai és piackutatásokkal foglalkozik – az utóbbi években egyre nehezebb megbízható közvélemény-kutatásokat készíteni. Ennek egyik oka, hogy az amerikaiakat mind nehezebb elérni telefonon. Sokan felhagytak a vezetékes telefon használatával, a mobiltelefon-tulajdonosok pedig gyakran nem fogadják az ismeretlen számokról érkező hívásokat. Ráadásul azok közül is egyre kevesebben hajlandók részt venni a felmérésekben, akiket a kutatóknak sikerül elérniük.

„A konzervatívok, különösen a szélsőjobboldalhoz tartozók, természetüknél fogva sokkal inkább rendszerellenesek. Semmiben nem akarnak részt venni. Gyűlölik a rendszert. Ez jelenti a kihívást”

– fogalmaz Young. Ha a republikánus szavazók egy részét a kutatások rendszeresen alulreprezentálják, és a közvélemény-kutató cégek ezt nem veszik megfelelően figyelembe a választói modellek kialakításakor, az eredmények a demokraták irányába torzulhatnak. Ez az egyik oka annak, hogy a kutatóknak egyre nehezebb előre jelezniük, milyen összetételű választói részvételre lehet számítani.

A választói részvétel kiszámíthatatlansága is torzíthatja az eredményeket

Az egyik magyarázat arra, hogy Trump miért teljesített jobban a vártnál a korábbi elnökválasztásokon, az lehet, hogy támogatói – akik közül sokan korábban nem számítottak rendszeres szavazónak – a vártnál jóval nagyobb számban mentek el voksolni. Ez a kiszámíthatatlanság jelentős szerepet játszik a közelmúlt közvélemény-kutatási tévedéseiben. Mindez akkor is igaz, ha a legtöbb megbízható felmérés csak néhány százalékponttal tért el a tényleges eredményektől.

Egy szoros választási versenyben azonban már ekkora különbség is eldöntheti a győzelmet vagy a vereséget. Az idei szenátusi választások számos kulcsfontosságú versenyében pedig a jelöltek közötti különbség éppen ebbe a szűk tartományba esik.

Az elmúlt években ugyanakkor a félidős választások általános választási kampányait megelőző közvélemény-kutatások pontosabbnak bizonyultak. Ennek egyik oka, hogy Donald Trump – és az a különleges képessége, amellyel a politikából kiábrándult amerikaiakat is képes mozgósítani – nem szerepelt a szavazólapon. A 2022-es félidős választások előtt például a felmérések azt jelezték, hogy a demokraták a hagyományos politikai várakozásokkal ellentétben elkerülhetik a súlyos választási vereséget, annak ellenére, hogy Joe Biden népszerűségi mutatói alacsonyak voltak. A párt végül elveszítette a képviselőház irányítását, de a republikánusok előnye korlátozott maradt, a demokraták pedig megőrizték többségüket az amerikai szenátusban.

Young szerint az idei előválasztási eredmények valóban nagyobb meglepetéseket hoztak, de a jelöltállító versenyek történelmileg mindig is kiszámíthatatlanabbak voltak. Ezekben a választók gyakrabban döntenek az utolsó pillanatban, ezért az előválasztási eredményekből nem feltétlenül lehet arra következtetni, hogy a jelenlegi általános választási felmérések is pontatlanok.

A történelem a demokraták mellett szól, de több tényező is óvatosságra int

Az amerikai politikában megszokott jelenség, hogy az elnök pártja rosszul szerepel a félidős választásokon. Az egyik legjelentősebb közelmúltbeli példa 2010-ből származik, amikor a republikánusok több mint 60 képviselőházi mandátumot szereztek, és a szenátusban is erősítették pozícióikat.

A választási vereség hátterében az állt, hogy az amerikai gazdaság nehezen lábalt ki a pénzügyi válságból, miközben a konzervatív választók körében komoly ellenállást váltott ki Barack Obama elnök egészségügyi reformja. A republikánusok győzelmét a közvélemény-kutatások előre jelezték, a vereség mértékét azonban nem sikerült pontosan felmérniük.

Most fordított a helyzet: a demokraták vannak ellenzékben, és a választók figyelmének középpontjában a gazdaság áll. Mégis több oka van annak, hogy a demokraták talán nem érnek el olyan jó eredményt, mint amit a történelmi tapasztalatok vagy Donald Trump alacsony népszerűsége alapján sokan várnak.

Először is: a mostani választásokon számos olyan választókerület és állam sorsa dől el, amelyet Trump mindössze két évvel ezelőtt, a 2024-es elnökválasztáson könnyedén megnyert. Ezeken a területeken a republikánusok hagyományosan kedvezőbb politikai környezetben indulnak.

Másodszor: az évek során átalakították a képviselőházi választókerületek határait, ami miatt egyre kevesebb mandátum cserél gazdát a két nagy párt között.

Harmadszor: az ország politikai polarizációjának mélyülése miatt csökkent a bizonytalan, egyik párthoz sem szorosan kötődő választók száma. Egyes szakértők szerint a választói táborok mára szinte megmerevedtek.

Emellett a republikánusok pénzügyi fölénye is jelentős előnyt biztosított a kampány hajrájában. A párt több százmillió dollárt költhetett támadó politikai reklámokra az utolsó hetekben.

A felmérések összesítése többet mondhat, mint egy-egy kutatás

A közvélemény-kutatási modellek célja, hogy figyelembe vegyék a változó politikai és társadalmi körülményeket. Egy jól megtervezett felmérésnek már a készítésekor számolnia kell azokkal a tényezőkkel, amelyek csökkenthetik az eredmények megbízhatóságát.

Minden egyes közvélemény-kutatásnak van hibahatára, amely a mintavételből eredő statisztikai bizonytalanságot fejezi ki. Ez többek között attól függ, hogy a megkérdezettek száma mekkora a teljes választópolgári népességhez képest.

Éppen ezért az egyes felmérések helyett érdemesebb a különböző kutatások eredményeiből képzett átlagokat figyelni. Ezek összességükben pontosabb képet adhatnak a választói hangulatról, mint bármelyik önálló közvélemény-kutatás.

A jelenlegi adatok alapján még akkor is jó választási éjszakára számíthatnak a demokraták november 3-án, ha figyelembe vesszük azokat a torzulásokat, amelyek a korábbi elnökválasztásokon is megjelentek a felmérésekben.

A kutatási hibák ráadásul mindkét irányban jelentkezhetnek. A tavalyi állami és időközi választásokon például a demokraták a legtöbb közvélemény-kutatásban jelzettnél jobban szerepeltek, mivel a vártnál jóval több támogatóját sikerült mozgósítaniuk.

A demokraták reményeit az is erősíthette, hogy Trump a kampány utolsó napjaiban olyan államokban tartott nagygyűléseket, amelyeket 2024-ben még magabiztosan megnyert. A demokraták ezt akár annak jeleként is értelmezhették, hogy a republikánusok belső felmérései szerint saját jelöltjeik veszélyben lehetnek.

Az utolsó pillanatban még minden megváltozhat

A választás napjáig azonban továbbra is fennáll annak a lehetősége, hogy a szavazók meggondolják magukat. Előfordulhatnak olyan késői fordulatok, amelyek alapjaiban változtatják meg egy-egy választási verseny dinamikáját. Az is megtörténhet, hogy a még mindig jelentős számban jelen lévő bizonytalan szavazók végül szinte kivétel nélkül ugyanazt a jelöltet támogatják.

A közvélemény-kutatásokban mindig marad valamennyi bizonytalanság. Ennek kezelése egyszerre tudomány és művészet. „Úgy gondolom, egyre jobb munkát végzünk” – mondja Young. „De a probléma egy része nem kizárólag a közvélemény-kutatókkal van. Emberekkel dolgozunk, az embereket pedig nem könnyű kiszámítani.”