Külföld
Növekszik az esélye egy újabb világháborúnak
A harmadik világháború nem elkerülhetetlen, de a kockázata jelentősen megnőtt – állítja Gideon Rachman, a Financial Times külpolitikai kommentátora. Szerinte a regionális konfliktusok összekapcsolódása és a nyugati elrettentés gyengülése teremthet veszélyes helyzetet.
Rachman elemzése szerint a fordulópontot Oroszország 2022 februárjában indított teljes körű ukrajnai inváziója jelentette. A háború bebizonyította, hogy a területszerzés katonai erővel ismét a nemzetközi politika eszközévé válhat. Azóta a nagyhatalmak közötti közvetlen összecsapás lehetősége is egyre gyakrabban kerül szóba, miközben Európa növeli védelmi kiadásait, a NATO pedig fokozza katonai felkészülését.
A világ ugyanakkor még nem áll világháborúban: ehhez a legnagyobb katonai hatalmak közvetlen összecsapására és több kontinensre kiterjedő, összefüggő hadviselésre lenne szükség. A veszélyt azonban növeli, hogy a regionális konfliktusok egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz.
Oroszország, Kína és szövetségeseik új erőviszonyokat alakíthatnak ki
Rachman különösen aggasztónak tartja Oroszország, Kína, Irán és Észak-Korea együttműködését. Észak-Korea katonákkal segíti Moszkvát, Kína gazdasági és technológiai támogatást nyújt az orosz hadigazdaságnak, Irán pedig szintén szoros kapcsolatokat ápol Oroszországgal. A nyugati vezetők attól tartanak, hogy ezek az országok akár összehangoltan is kihasználhatják a nyugati világ figyelmének megosztottságát, például egyszerre idézhetnek elő válságot Európában és Kelet-Ázsiában.
A háttérben a globális hatalmi egyensúly átalakulása áll. A G7 országainak részesedése a világgazdaságból a hidegháború lezárulta utáni időszakhoz képest jelentősen csökkent. Eközben a nyugati katonai beavatkozások – különösen Afganisztánban és Irakban – kudarcai visszafogták az Egyesült Államok külföldi szerepvállalási hajlandóságát. A szerző szerint ez nagyobb kockázatvállalásra ösztönözheti a revizionista hatalmakat.
Rachman elutasítja azt az elképzelést, hogy a békét a nagyhatalmi érdekszférák kölcsönös elismerésével lehetne biztosítani. Ez ugyanis figyelmen kívül hagyná a kisebb országok önrendelkezési jogát. A béke legfontosabb biztosítékának továbbra is a hiteles katonai elrettentést tartja.
A téves számítások is világháborúhoz vezethetnek
A legnagyobb veszélyt Rachman szerint az jelenti, hogy megrendült az amerikai biztonsági garanciák hitelessége. Donald Trump kijelentései és a szövetségesek védelmével kapcsolatos kétértelműségei miatt Moszkva és Peking is bizonytalan lehet abban, hogy Washington valóban közbelépne-e egy NATO-tagállam vagy Tajvan megtámadása esetén.
A szerző az első és a második világháború példájával figyelmeztet: mindkét esetben súlyos stratégiai tévedések járultak hozzá a konfliktus kiszélesedéséhez. Németország 1914-ben nem számított arra, hogy Nagy-Britannia háborúba lép Belgium védelmében, Hitler pedig 1939-ben alábecsülte London és Párizs elszántságát Lengyelország megtámadása után.
A cikkhez kapcsolódó Idő van elemzés azt állítja, hogy ezekre a veszélyekre a felület már korábban is figyelmeztetett. A szerző legalább tizenöt, 2024 októbere és 2026 októbere között megjelent írást említ, amelyek az elrettentés gyengülésével, az orosz–kínai együttműködéssel és az 1914-es történelmi párhuzamokkal foglalkoztak. Kiemeli a 2025. november 9-i A történelem visszavág című írást, amely szerinte csaknem egy évvel Rachman elemzése előtt ugyanerre a következtetésre jutott.
A fő figyelmeztetés mindkét megközelítésben azonos: nem feltétlenül egy előre eltervezett globális háború a legnagyobb fenyegetés, hanem a regionális konfliktusok, a nagyhatalmi ambíciók és a hibás stratégiai döntések veszélyes összjátéka.
Forrás: Gideon Rachman, Financial Times; az elemzés és az Idő van korábbi írásainak összevetése.