A kultúra metamorfózisa című eszmecserén Harsányi László, a Nemzeti Kulturális Alap elnöke elmondta: a kulturális kormányzat nem határozta meg pontosan a könyvtárak helyét, a teleházaknak adott támogatást, míg a könyvtárak fejlesztésére nem.
Csepeli György, a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium közpolitikai igazgatója azt hangoztatta, hogy a könyvtár ma "skanzen", holott "információs szökőkútnak" kellene lennie. Mint mondta, a digitális világ felé tartanak a könyvtárak, és ebben a közegben az olvasó szerepe is átértékelődik.
György Péter esztéta arra mutatott rá, hogy "Magyarországon mindig kitalálunk valamit, aztán hagyjuk kimúlni, ilyen volt az Olvasás Éve, amely mára nincs sehol." Véleménye szerint a politikai elit nem értette meg, hogy hiába van infrastruktúra, ha nem foglalkoznak a tartalommal. Ezért "modortalanságnak" nevezte az "internetadó" bevezetését.
Hozzátette: nincs még valamennyi könyvtárban széles sávon elérhető adatbázis; és van ugyan Nemzeti Audiovizuális Archívum (NAVA) a könyvtárak mellett, de nincsenek egy rendszerben. Arra is fölhívta a figyelmet, hogy a kulturális tartalomban az elérhetőség a bűvszó, és sportnyelven szólva a NAVA 120:0-ra kikapott a YouTube internetes videomegosztó oldaltól, amelyet globális tévének nevezett. Példaként említette, hogy erre az oldalra a magyarok számtalan Antal Imre-felvételt tettek föl, így a világban terjesztik a magyar kultúrát.
Az esztéta felhívta a figyelmet, hogy a tömeges internet-hozzáférés a közösség diadala. El fog tűnni a tévé távirányítója, s ha az állam nem alkalmazkodik a digitális technika adta lehetőségekhez, az orrunk előtt zajlik le például a szélsőjobboldal kulturális térnyerése - jegyezte meg György Péter.
