A legizgalmasabb stratégiai ígéret

A miniszterelnök pénteki, a Parlament épületében tartott nemzetközi sajtótájékoztatóján külön kitért Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök bejelentésére, amely szerint Franciaország egy zászlóaljnyi erőt küld Afganisztánba a NATO erőfeszítéseinek támogatására. Hozzátette, hogy a NATO tagjainak többsége ezeket a lépéseket úgy értelmezi: Franciaország komolyan fontolgatja a katonai szervezetbe való visszatérését.

A kormányfő szerint e lépések mögött egy, a korábbinál fokozottabb francia-német együttműködés körvonalai rajzolódnak ki. Gyurcsány Ferenc elmondta, hogy továbbra is érvényes az a közös stratégiai döntés, amely szerint a felgyorsult politikai döntésekhez kell illeszteni a szervezet katonai képességeinek fejlesztését és átalakulását. Felhívta rá a figyelmet: "túl gyorsan történnek ahhoz a dolgok a világban, hogy megengedhetnénk azt a luxust, hogy a világ legbefolyásosabb, legerősebb katonai szövetsége ne legyen képes lépést tartani ezekkel a gyors eseményekkel és időnként nagyon gyors politikai döntésekkel."

A kormányfő szerint Afganisztán példája is mutatja, hogy csak ilyen stratégiával lehet sikeresnek lenni. Hozzátette: Magyarország egyetért ezzel a stratégiával, és azzal is, hogy a tagországoknak nemcsak ennek a megvalósításában, de a missziókban is arányosabb tehervállalással kell részt venniük.

A miniszterelnök elmondta, hogy az eddigi jelentős hozzájárulás mellett tovább fokozzák az afganisztáni misszióban való magyar részvételt.

A kormányfő ennek kapcsán három elemet emelt ki. Mint mondta, megerősítették, hogy a kabuli reptér irányítását 2008 őszétől magyarok veszik át. Számításai szerint ehhez nagyjából negyven-ötven ember szükséges. Az év második felében Magyarország speciális műveleti egységet telepít az országba, és egy katonai kiképző csoportot küld az afgán nemzeti hadsereg képességeinek fejlesztésére. A miniszterelnök szerint ez összességében azt jelenti, hogy a jelenlegi 225 főhöz képest további 80-140 fő Afganisztánba való telepítése várható a következő időszakban.

Felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország erőfeszítéseit a NATO-ban sokra tartják, elismerik és értékelik.

Kitért rá, hogy Magyarország a szövetség nyugat-balkáni bővítésében a térség stabilitásának egyik legfontosabb eszközét látja.

Gyurcsány Ferenc arról is szót ejtett: korábban Magyarország is kezdeményezte, hogy jöjjön létre a bővítés barátainak informális csoportja. Ez a csoport azt tűzte ki célul, hogy mindhárom tagjelölt ország már Bukarestben elkezdhesse a konkrét csatlakozási tárgyalásokat, majd a következő egy-másfél évben a szövetség tagjaivá váljanak. Hozzátette: Magyarország sajnálattal figyelte, hogy a görög-macedón vita megakadályozta Macedónia felvételét.

A miniszterelnök azt is bejelentette: megállapodás született arról, hogy a nyugat-balkáni térség másik két országa: Bosznia-Hercegovina és Montenegró egy, a korábbinál intenzívebb tárgyalási fázist kezd a NATO-val, míg Szerbia esetén a szervezet kinyilvánította a készségét, amire Szerbiának kell válaszolnia.

Gyurcsány Ferenc Magyarország szomszédságpolitikája és a regionális biztonság tekintetében is fontos kérdésnek nevezte az úgynevezett tagsági akciótervben való részvétel lehetőségét Grúzia és Ukrajna számára. A kormányfő közölte, hogy Magyarország támogatja a két ország tagsági akciótervhez történő csatlakozását. Közölte, hogy a szövetség úgy döntött: a két ország a NATO tagjává válhat. Ezzel a döntéssel a NATO világossá tette, hogy nem fogad el külső nyomást.
A kormányfő elmondta: 2008 telén a tagországok külügyminiszterei értékelni fogják a két jelölt felkészültségét.

A miniszterelnök kitért arra, hogy a bukaresti csúcson megállapodás született a pápai katonai légibázis korszerűsítésének elkezdéséről. Az ehhez szükséges, mintegy tízmilliárd forintból hétmilliárd forintot a NATO költségvetése biztosít, a maradék hárommilliárdot pedig Magyarország két részletben fizeti ki.

Elmondta, döntés született arról is, hogy a NATO megépíti az európai kiegészítő rakétavédelmi rendszert, amely az amerikai rakétarendszer által nem védett, elsősorban dél-kelet európai tagállamokat védi. A két rendszer együttműködésben történő fejlesztésével a szövetség teljes európai területének mintegy 80 százalékát lehet lefedi, köztük Magyarországot is.