Az ünnepségen Batta András idézett Bartók Béláné Pásztory Ditta végrendeletéből, aki azzal testálta hagyatékát a Zeneakadémiára, hogy kettőjük nevét viselő díjat kell alapítani, amelyet a zeneszerző születésnapján, március 25-én kell átadni.
Ez a nap nemcsak kedves, de fontos ünnepe is az intézménynek és a magyar zenei életnek, akkor is, ha a nagy zeneszerző örökségével való sáfárkodásban sok még az adósság - jegyezte meg Batta András, hozzátéve, hogy az ünnepségnek helyet adó rektori teremben minden Bartók Bélára emlékeztet: Koesler János portréja, akinél zeneszerzést tanult, Dohnányi képe, aki miatt Pozsonyból nem Bécsbe, hanem Budapestre jött tanulni, és Pásztory Ditta zongorája.
Különféle díjakat hoznak, hoztak létre, ezek közül néhánynak az értéke devalválódott, a Bartók-Pásztory-díj azonban mind fényesebb, mert akik eddig megkapták és idén is átvehetik, hozzájárulnak a ragyogásához, értéke gyarapodásához, és méltók a névadók szelleméhez - hangsúlyozta Batta András.
A rektor a díjat elsőként Pauk Györgynek adta át. Méltatásában kiemelte: a hegedűművész, aki 2007 decemberében budapesti búcsúkoncertjén Bartók hegedűversenyével vonult vissza a koncertezéstől, világméretekben is a Bartók-interpretáció egyik legnagyobb alakja. Nemcsak Bartók, hanem a huszadik századi magyar zene apostolának is nevezhető Pauk György - vélekedett a kuratórium elnöke.
A 71 éves hegedűművész, aki 1961 óta él Londonban és a Királyi Zeneakadémián tanít, a díj átvételét követően elmondta: ma a tanítás révén adja át mindazt, amit korábban például itt kapott, az alma materben mesterétől, Zathureczky Edétől, aki által Bartók kezét érzi minden tettében.
Batta András a díjátadón felidézte, hogy az Amadinda Ütőegyüttes 24 évvel ezelőtt alakult, akkor, amikor először adták át az elismerést. Az Amadinda teljesen új szemléletet hozott a magyar zenei életbe. Páratlanul sokat tettek és tesznek a kortárs muzsikáért, Ligeti György, Steve Reich, John Cage és más szerzők bemutatásáért. Aktívan részt vesznek a Bartók és Kodály alapította Új Magyar Zene Egyesület, az UMZE újraélesztésében - sorolta Batta András a Bojtos Károly, Holló Aurél, Rácz Zoltán és Váczi Zoltán alkotta zenekar érdemeit.
Rácz Zoltán, az együttes vezetője hangsúlyozta: a díjjal újabb kötelezettség hárul rájuk, amelynek meg kell felelniük a következő években. Bartók zenéje végigkíséri az életüket, újra és újra visszanyúlnak Bartók két zongorás, ütőhangszeres szonátájához - fűzte hozzá az Amadinda vezetője.
Reményi Attila kitüntetésével kapcsolatban Batta András megemlítette, hogy személyes örömet érzett a döntéskor. Reményi Attila kevésbé áll ugyan reflektorfényben, mert hű maradt szülővárosához, Győrhöz, amelynek Zeneművészeti Szakközépiskolájában tanít, "de a mi kötelességünk, hogy figyeljük munkásságát, kiváló kamarazenei alkotásait, kórusműveit" - tette hozzá.
Reményi Attila a díj átvételét követően arról beszélt, hogy a Zeneakadémiát, ahol Petrovics Emilnél diplomázott, második otthonának tekinti. Batta András szavaira reagálva kiemelte: a reflektorfényt nem hiányolja, a műveknek kell magukért kiállniuk.
A díjátadót megelőzően a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a Bartók-Pásztory-díj kuratóriuma megkoszorúzta Bartók Béla síremlékét a budapesti Farkasréti temetőben.
A Bartók-Pásztory-díjat azoknak a művészeknek adományozza a Zeneakadémia neves professzoraiból álló szakmai grémium, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, Bartók Béla zeneszerző szellemiségének megőrzéséhez.
Az elmúlt több mint két évtizedben a díjat többek között olyan elismert művészek és zeneszerzők kapták meg, mint Fischer Annie, Cziffra György, Solti György, Kocsis Zoltán, Schiff András és Marton Éva.
