2024. április 19. - Emma

Tojok a nyuszira

Itt a Húsvét. Valahogy nem ugrálok örömömben, ettől az ünneptől. Más mint a karácsony. Nincs meghittség, szűk család, béke és nyugalom. Van helyette sok, rég nem látott rokon, büdös kölnik, részeg emberek. De nem akarok ünneprontó lenni. Élvezzük benne az
2008. március 24. hétfő 10:56 - Malina Adrienn
A jeles napok sorában az egyik kiemelkedő ünnepünk a Húsvét, ami a keresztény egyházakban Krisztus feltámadásának ünnepe, egyben a tavaszvárás, a tavasz eljövetelének ünnepe is. A húsvétot a negyvennapos nagyböjt előzi meg, melyet Jézus ugyanennyi napig tartó böjtölésének és kínszenvedésének emlékére, hamvazószerdától húsvét vasárnapig tartottak meg. A nagyböjt utolsó hete, más néven a nagyhét, Krisztus diadalmas jeruzsálemi bevonulásának ünnepe. A Biblia szerint ekkor sokan ágakat törtek a fákról, és a szamárháton érkező Jézus elé szórták. A böjt során csak hús nélkül készült ételeket ehettek, ez alól kivétel csak a hal volt.



A húsvéti ünnep legelterjedtebb népszokása a locsolkodás. A „szagos vízzel” öntözés a XX. században terjedt el, ahogy a gyermekeket megajándékozó nyúl meséje is a XX. századból származik. A megöntözés pogány és keresztény elemeket, mondanivalót egyaránt tartalmaz. A locsolás kapcsolatban áll az emberiséggel csaknem egyidős termékenységkultusszal, ugyanakkor a vízzel való meghintés utal a keresztség jelére és tartalmára. A locsolás a XVIII. századi irodalmi adatok szerint még patak vagy tó vizébe „merítést” jelentett. A szokás napja húsvét hétfő, amelyet valamikor vízbevető, vízbehányó hétfőnek neveztek (ez utóbbi kifejezés már nincs divatban, pedig sokszor más jelentése is lenne), ami utal a locsolás egykori módjára, ugyanis gyakran erőszakkal a kúthoz, vályúhoz hurcolták a lányokat, és vödör vízzel zúdították rájuk a vizet.

A vízbevető hétfő eredete arra a legendára vezethető vissza, amely szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat locsolással akarták elhallgattatni a zsidók, illetve a Jézus sírját őrző katonák vízzel öntötték le a feltámadás hírét vivő asszonyokat. A víz a természethez közel álló ember számára mindig is a legfontosabb, az élethez nélkülözhetetlen elem volt. Ez a hit tükröződik a tavaszkezdő húsvéti szokásokban is. Bibliai eredetet is tulajdonítanak neki. Krisztus sírját őrző katonák a feltámadás hírét vevő, ujjongó asszonyokat igyekeztek lecsendesíteni azzal, hogy lelocsolták őket.

Régebben a kútból húzott vízzel locsolták meg a lányokat, vagy nemes egyszerűséggel egy patakba vetették. A fiúk ezután tojást és szalonnát, vagy festett tojást kaptak. Ma a fiúk „illatos” vízzel locsolnak, a műveletet mondókával kísérik. A lányok köszönetképpen még ma is ajándékot adnak, de ma a festett tojás egyre inkább megy ki a divatból, helyette ott a csoki tojás.

Természetesen a locsolásnak is vannak illemszabályai. Először is udvariatlanság hajnalban rátörni a még ágyban fekvő családra. (Pedig de sokszor előfordult a gyerekkoromban.) A kölniből csak egy keveset szabad a hölgyek hajára, ruhájára fújni, miután engedélyt kértek rá az urak.

Locsolóvers I.
Kis falumban minden házban
Nyílnak szép virágok,
Muskátlik és gyöngyvirágok,
S piros tulipánok.
Icipici locsolómmal
Mindet megöntözöm,
S hogyha érte tojást kapok,
Szépen megköszönöm.
Fakadó rügyszellő hozta,
Madár szállt az ablakomra,
Nagy vidáman azt dalolta:
Itt nyílik a legszebb rózsa. Szoveg
Apropó kölni. Koronként és pénztárcánként változik, hogy a férfiak mivel járnak locsolkodni. Az illatos locsolószerekről szóló tudnivalók körébe a bibliai mirha és tömjén eredete éppúgy beletartozik, mint a kellemetlen illatok szinonimájává vált Patchouli vagy a mai sztárokról elnevezett illatármárkák. Egyébként teljesen mindegy, amikor legalább harminc féle kölni bűzölög az emberen. Húsvét után legalább két napig úgy érzem magam, mint akire ráborult egy teljes illatszer üzlet. Az orromba még akkor is benne van a szag (mert ez bizony szag, és nem illat), mikor már számtalan fürdésen túl vagyok. A tiszta víz. Miért nem maradtak meg a hagyományok a víznél? Fejlődhetünk, és jöhetnek a márkák. A sima csapvíz már olyan snasz, bezzeg aki, Margitszigetivel, Szentkirályival, vagy NaturAqua-val jön…na, az menő dolog. De nem, mi ettől bonyolultabban csináljuk, elő a kölnivel, szabad-e locsolni? Sokszor mondtam már, hogy neeeem! De valahogy ezt nem veszik komolyan a férfiak, inkább mosolyogva öntik azt a büdös löttyöt. Így minden évben van egy nap (nem csak egy), amit a hátam közepére sem kívánok.

Valójában mi is a pacsuli?

Silány, átható szagú illatszer, rosszalló értelemben használatos a szó. Eredete az ugyanígy kiejtendő Patchouli parfüm, amely viszont az indiai pacsuli növény (Pogostemon patchouli) angol elnevezésével vált márkás illatszerré. A középkor embere nem mosakodott mindennap. A szagos vízzel főleg kezet és arcot mostak. Ünnepi alkalmakkor a virágok (zsálya, ibolya, levendula) nedveit használták. Magyar királynéhoz kapcsolódik az első olyan illatszer, amelyben nem olajhoz vagy faggyúhoz, hanem alkoholhoz keverték az illatozó anyagokat. Jobb üzletekben ma is árusítják a Magyar királyné vizét. A következő évszázadban a franciák már a nagy titkot is megtalálták. Aromás növényekből a csillagok meghatározott állásánál kell kivonni az illóolajat. Eponyme gróf számára így készült a Provence-i víz 1476-ban, kakukkfű, verbéna és más növények kivonatából. A recept azóta is titkos.

Locsolóvers II.
Sivatagban megy a teve,
tele van a töke vele.
Nálam van a töke leve,
Meglocsolhatlak-e vele?
Az illatok aranykora azóta is tart. Az erre szakosodott mesteremberek gyártani kezdték parfümöket. Itáliában a Santa Maria Novella kolostor szerzetesei könyvelhették el a sikert: liliomvizüket a 16. században az egész keresztény világ használta. A 97 százalékos alkoholban feloldott illóolajok keverékéből született a kölni. Mint neve is mutatja Köln városából származik. Egyik legendás típusának különös neve van: 4711. Ez nem valami bűvös szám, hanem annak a kölni háznak a régi helyrajzi száma, ahol az illatos vizet gyártották. Az illatok köre napjainkban egyre tágabb lesz. Tökéletes vágykeltő illattal bárkit az ujjunk köré csavarhatunk, a feromonok, ugyebár. Egy-egy új parfüm születését hosszadalmas kísérletezések előzik meg, amikor a laboratóriumilag tesztelt összetevőkből megalkotja az új, tökéletes illatot.

Meglepődnénk, ha tudnánk mi minden illatozik a húsvétkor a színes kis üvegekben. Lehet az jázmin, zsálya, tömjén, bors, mirha, rózsa, fahéj, narancsvirág, kardamom, cédrus, nárcisz, gyömbér, szantálfa, szerecsendió, vanília, jácint, mimóza, kömény, vagy ylang-ylang. Az illatszereket a felhasználók neme szerint is megkülönböztetjük, tehát férfiak figyelem: NE férfi parfümmel induljanak locsolkodni! Nem tagadom jó illata van a Hugo Bossnak vagy az Aramisnak, de csak akkor élvezem ezeket az illatokat, ha nem én viselem. A Gucci, Romance, Givenchy, Channel, Allure, Beyond Paradise, Mexx sokkal sikeresebbek a női nemnél. A legnagyobb hatás akkor érhető el, ha még bontatlan csomagban, kis masnival átkötve ajándékozzák a nőknek.

A világ minden táján készítenek már olyan parfümöket, melyek hírességek nevét viselik. Madonna, Gabriella Sabatini, Alain Delon vagy épp a David Beckham illat épp oly népszerű, mint Omar Sharif, Catherine Deneuve, Michael Jackson vagy Salma Hayek. Ahány kölni, annyiféle csábító erő. Ha a locsolkodásra szánt pár cseppnek küldetése van és hódítani akar akkor mindenképpen valami érzéki hatású parfümöt kell keresni. Ha ez beválik, a húsvéti szokásban egy új pozitívumot lehet felfedezni. Kellemes Húsvétot!
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Életmód témában
Drogok legalizálása?
Igen
Egyes fajtákat, rendezett, ellenőrzött körülmények között igen
Soha!
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását