2022. augusztus 13. - Ipoly

Politikai csatározások miatt feszítették meg Krisztust

A Római Birodalom politikai konfliktusai, érdekellentétei, hatalmi megfontolásai vezettek Jézus kereszthalálához, amely hozzájárult egy világvallás létrejöttéhez - mondta az MTI-nek húsvét kapcsán adott interjújában Tarjányi Béla, a Pázmány Péter Katoliku
2008. március 20. csütörtök 14:05 - Hírextra
Krisztus kereszthalála a keresztény vallás egyik legfontosabb ünnepének, a húsvétnak lett az alapja. Húsvétkor a keresztény világ arra emlékezik, hogy Jézus mártírhalálával magára vállalta az emberiség bűneit, ezzel megváltotta a benne hívőket bűneiktől, így az üdvösségre, azaz az örök életre vezette őket.

Jézus három és fél éves tevékenységét a Szanhedrin, azaz a zsidó tanács - amely a tehetős családok fejeiből, az írástudókból és a főpapi családok vezetőiből állt - saját magára nézve veszélyesnek ítélte meg. Az írástudók a törvény rigorózus betartásának semmibe vételét vetették a szemére, míg a főpapok a Rómától kapott hatalmukat féltették tőle, hiszen ha a római uralom megszűnik Júdeában, azzal ők is buktak volna.

A zsidó tanács kezdeményezésére Jézust a zsidó tanács őrző-védő testülete, a templomőrség fogta el a Getsemáné-kertben. A templomőrök a napi rendfenntartás feladatát látták el, Róma ugyanis nem akart foglalkozni ezzel. Az elfogatásánál a Jézushoz legközelebb álló három tanítvány, Péter, János és Jakab is jelen volt. Péter még ellenállást is tanúsított, amikor az egyik templomőr fülét karddal levágta, amit viszont Jézus rögtön visszaragasztott a Biblia szerint.
A római hatóság azonban már korábban kikötötte, hogy halálos ítéletet csak ő hozhat. Volt rá példa, hogy amikor a zsidók önbíráskodással megköveztek valakit, Róma azonnal megtorolta.
A templomőrök a római helytartó, Pilátus elé vitték foglyukat, aki nyílt tárgyaláson kivitette palotájának erkélyére Jézust. Erre azért volt szükség, mert Pilátus rezidenciája pogány területnek számított, emiatt a zsidók oda nem mehettek be ünnepük, a pészah előtt, mert tisztátalanná váltak volna.

A Pilátus által vezetett tárgyaláson szóltak tanúk Jézus ellen, akik között valószínűleg megzsarolt, illetve lepénzelt emberek is voltak. A zsidó hagyományok szerint pészah ünnepén elengedhettek egy bűnöst, ám nem Jézust, hanem Barabást engedték szabadon. Utóbbi a szikáriusok nevű, a függetlenségért harcoló terrorista szervezethez tartozhatott, ők a nevüket gyilkosságokhoz használt késükről (latinul sica) kapták. A tömegben ők váltak hangadóvá, ami annak volt köszönhető, hogy a szikáriusok komolyan gondolták az elszakadást Rómától, ellentétben Jézussal.

A zsidó tanács főpapi része azzal érvelt Pilátusnál, hogy ő is belebukhat abba, ha nem ítéli el Jézust, aki állításuk szerint meg akarta dönteni uralmát. A tanácstagok másik része azonban ekkor már tudta, hogy Jézustól - ellentétben Barabással - nem lehet várni a felszabadító mozgalom kirobbantását és Pilátus elűzését, ezért szerették volna félre tenni az útból. "Bűne" volt az is, hogy az írástudók tekintélyét is megtépázta tevékenysége.

Ekkor adta át Pilátus nevezetes kézmosása kíséretében Jézust a zsidó tanácsnak. Ő nem találta bűnösnek a Római Birodalom elleni szervezkedésben, amiért halálos ítéletet szabhatott volna ki rá, így Heródesre hárította a felelősséget. Így került a pere Heródeshez, amelyben eredetileg kizárólag Júdea római helytartója dönthetett volna. Ezután rövid úton a lázadóknak kijáró halálnemre, keresztre feszítésre ítélték Jézust.

A per nagyon gyorsan, a csütörtök éjszakai elfogatástól péntek délután három óráig lezajlott, habár precíz feljegyzés erről az esetről nem készült, így vannak szakemberek, akik ezt a gyorsaságot kétségbe vonják.

Heródesnek mindössze annyi joga lehetett volna, hogy megerősíti Pilátus ítéletét, ugyanakkor megtisztelve érezte magát, hogy bevonták az ügybe. Jézus halála a két politikai vezetőt közelebb hozta egymáshoz, rivalizálásuk ezután alábbhagyott.

A Biblia szerint harmadnapra feltámadt halottaiból Jézus, ami a pénteki kivégzés napját is beleszámítva legkorábban a szombat esti első csillag feljövetele után, a korabeli időszámítás szerinti új napon történhetett meg, ennek a napnak során bármikor. A római katolikusok húsvéti körmenetüket is azért tartják általában szombat este, mert a csillag feljövetele körüli időhöz igazítják ünneplésüket, ennek megfelelően ekkor már a húsvétvasárnapi zsolozsmát mondják.
A kereszténység ünnepköreiben húsvét jelentőségét jelzi az, hogy két napig tart, a húsvét hétfőnek azonban már nincs bibliai alapja, csupán az ünnep nagyságát emeli ki. A húsvét a természet megújulásának idejére esik, ez áttételesen összekapcsolható Jézus feltámadásával is.
A kereszténység naptárába a Jézus szenvedéstörténetét megörökítő húsvét a Julianus-naptár szerint került. Az ortodox keresztény területeken gyakran egy héttel később tartják ezt az ünnepet, mivel ők nem ismerik el a nyugati rítusú keresztény területeken elterjedt, XIII. Gergely pápa által 1582-ben végrehajtott naptárreformot.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Tudomány témában
Ön szerint mi okozta a koronavírust?
Egyszerű véletlen
Az állatok és emberek közt megnövekedett találkozásszám
Kína terjesztette gazdasági előnyökért
Trump áll mögötte
Nem tudom, de nem lehet véletlen
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását