2023. február 9. - Abigél, Alex

Benedek, aki hoz majd zsákban...dogmákat

XVI. Benedek pápa közzétette, hogy 2008 a Biblia éve lesz. Ez azért is érdemes a figyelemre, mert a Szentatya évtizedek óta a Vatikán legfőbb teoretikusa, az ő Biblia-értelmezései határozzák meg régóta a hivatalos teológiai irányvonalat. Mégsem annyira né
2008. január 4. péntek 11:51 - Constantinovits Milán
Miből lesz a pápa?

Már II. János Pál pápa halála előtt is sokan rebesgették a Szentszék háza táján, hogy a konklávé (bíborosi testület) a német ajkú Benedeknek fog bizalmat szavazni, ezért 2005. április 19-ei megválasztása nem is okozott nagy meglepetést egyházközeli körökben. Ha visszatekintünk a pápa korábbi pályafutására, mi sem csodálkozhatunk a nagy előrelépésen. 1951-es felszentelése után huszonhat évvel már bíboros és München érseke volt, a nyolcvanas években vatikáni tanítóhivatalokban töltött be vezető tisztségeket, majd 2002-ben a bíborosok dékánjának nevezték ki, kvázi II. János Pál második embere lett.

Belső források szerint ő állt a legközelebb II. János Pálhoz, és jelentős szerepet játszhatott a 2005-ben elhunyt pápa enciklikáinak, állásfoglalásainak kialakításában. Megválasztásakor az egykori Ratzinger bíboros be is jelentette, hogy elődje irányvonalát fogja követni pápai működése során, illetve, hogy szem előtt tartja majd mindig a II. vatikáni zsinat dekrétumait. Ismerői azonban már ekkor figyelmeztettek rá, hogy a XVI. Benedek nevet felvevő új Szentatya kevésbé lesz újító, modernizáló szemléletű, mint II. János Pál.

Márpedig a pokol, az van, ahogy az ördögök is

Pápasága alatt nálunk megjelent könyvei
Benedek Európája a kultúrák válságában, Szent István Társulat, Budapest, 2005
Életutam. XVI. Benedek pápa önéletírása, 1927-1977, Szent István Társulat, Budapest, 2005
Jézus Krisztus Istene: elmélkedések a Szentháromság titkáról, Szent Gellért Kiadó, Budapest 2006
Értékek az átalakulás idején: helytállás a jövő kihívásaival szemben, Don Bosco Kiadó, Budapest, 2006
Új éneket az Úrnak. Jel Kiadó, Budapest, 2007
Bevezetés a keresztény hit világába (Az "Einführung in das Christentum" új fordítása) Vigilia, Budapest, 2007
A názáreti Jézus, Szent István Társulat, Budapest, 2007
Ezek a jóslatok hamar beigazolódtak, már az első pápai enciklika, a Deus caritas est (Az Isten szeretet) amellett, hogy a keresztényi szeretet időszerűségét és mibenlétét boncolgatta, kitért a féktelen, antik mintájú mámorkultusz, az erosz helyretételére is. (II. János Pál „Fides et rati” enciklikájában szintén hasonló gondolatokat írt le, de Benedek szigorúbban fogalmazott.)

Második enciklikájában, a 2007-ben publikált „Spe salvi facti sumus”-ban (Reményben lettünk megváltva) Benedek figyelmeztet rá, hogy Jézus működése elsősorban nem politikai avagy szociális forradalom volt (ahogy Barabás vagy Spartacus küzdelme), hanem lelki. Emellett Benedek keményen ostorozza a francia és a marxista forradalmakat, különös tekintettel ez utóbbira. Lesújtó véleményt fogalmaz meg a Marx által elképzelt társadalmi modellről, eleve hibásnak titulálva azt, amiért elfeledkezett a természetfelettiről, és javíthatatlanul materialista.

Még érdekesebb megállapítása Benedeknek az a teológiailag sok egyházi méltóság által is vitatott tény, miszerint a pokol és a tisztítótűz a maga valójában tényleg létezik, bár ez nem helyszín, hanem állapot. Sokan nemcsak Benedeknek ezzel a tradícionalista felfogásával nem értenek egyet, hanem az ördögűzés kiemelten való kezelésével sem. A vatikáni egyetem, az Athenaeum Pontificium Regina Apostolorum 2005 óta ugyanis ördögűzési kurzusokat szervez választhatóan a tanítványoknak, illetve egy katolikus hírportál a napokban megszellőztette, hogy Benedek főfoglalkozású rontásűző papokat akar alkalmazni az egyházmegyékben. Ezt a hír azonban a pápa szóvivője cáfolta, mint mondta, nem tervezik a megszállottság ellen küzdő kollégák számának növelését.

Itt figyelembe kell venni azt is, hogy az ördögűzés intézményét nem a jelenlegi pápa élesztette fel, hanem a sok tekintetben nála haladóbbnak tartott II. János Pál: 1999-ben az ő nyomán adta ki a Vatikán az ördögűzéssel kapcsolatos irányelveit, amire majdnem négyszáz évig nem volt példa az egyház történetében, sőt maga is három alkalommal hajtott végre ilyen rituálét regnálása alatt. (Hozzá kell tenni, hogy a vatikáni értelmezés megkülönbözteti a pszichológiai eseteket a megszállottságtól, ezért komoly lélekbúvári szakképzést ír elő az ezzel foglalkozni kívánó papoknak.)

A jelenések pápája

Benedek nagy súlyt fektet a katolikus vallás spirituális oldalára, azonban szigorúan igyekszik elválasztani a „gonosztól származó” jelenségeket, az igazi, magasztosnak tekinthető forrásúaktól. Ennek szellemében kiemelten kezeli a különböző Mária-vizitációkat, csodálatos gyógyulásokat, próféciákat: például 2005-ben megígérte kölni ifjúsági találkozó résztvevőinek, hogy kivizsgálja a marpingeni jelenségeket (1997 és 2001 között a németországi kis település környékén számos fényjelenséget, Mária-látogatást, és természetfeletti üzeneteket, gyógyulásokat regisztráltak, amelyeket a Vatikán is auditált.)

Másik jellemző motívum volt, hogy Benedek előszavával jelent meg a fátimai titkok (1917-ben Máriát vélte látni három pásztorgyermek) hivatalos vatikáni értelmezése. Az előszó formálisan egy nyílt levél a könyvet író Tarcisio Bertone bíboroshoz, ugyanakkor jelképes értelemmel bír, azt mutatja, hogy a pápa és első embere kiemelt fontosságot tulajdonít a katolikus kánonba beleillő természetfeletti jelenségeknek.

II. János Pál nyomában

Ahogy János Pál, úgy Benedek is gyakran foglalkozik a katolikus egyház történelmi vonatkozásaival. Míg az előbbi ezt vizsgálva a holokauszt bűneiért kért bocsánatot, Benedek az inkvizíció módszereit ítélte el 2003-ban. Ennek az ad igazi nyomatékot, hogy ő maga 1981-ttől állt a Hittani Kongregáció élén, ami amellett, hogy a legfontosabb teológiai-értelmező szerve az egyháznak, utódintézménye a Congregatio Romanae et universalis Inquisitionis-nak („a római és egyetemes inkvizíció kongregációja”). Ez utóbbi testület pedig az eretnek esetek kivizsgálását végezte 1542-től.



Benedek II. János Pálhoz hasonlóan konzervatív álláspontot képvisel a cölibátus kérdésében, de a születésszabályozás, az abortusz és az eutanázia kényes témájában is. E kettőben ráadásul tántoríthatatlannak mutatkozik, sőt kijelentette, hogy azoknak, akik e helytelen cselekedeteket támogatják, nem szolgáltathatóak ki a szentségek. Vádak érték az óvszerhasználat elutasítása miatt is, liberális körök szerint a Dél-Amerikában tomboló AIDS-hullám erre vezethető vissza.

Népszerűségét tekintve (kezdve a megválasztásakor kirobbant Hitlerjugend-botránnyal, ami később kacsának bizonyult, legalábbis abban az értelemben, hogy kritikusai elfelejtették hozzátenni, hogy kényszersorozták, majd dezertált is) nincs akkora rajongótábora, mint elődjének. Ezt mutatja, hogy sokkal több bírálat éri, és nem is zarándokolnak el annyian Rómában celebrált miséire, mint II. János Pál esetében tették.

Mi lehet ennek az oka? Elsősorban kiállása, megjelenése sokkal kevésbé karizmatikus, mint a „remény pápájának” nevezett János Pálé volt, másodsorban konzervativizmusa, dogmatikai merevsége kevésbé teszik vonzóvá figuráját, illetve nem is utazik annyit, mint elődje. Fűzzük azért hozzá, hogy a tényleg történelmi tetteket végrehajtó (jeruzsálemi látogatás, a pátriárkával való találkozás, más vallásokkal való látványos egyeztetések) II. János Pál után elég magasan van az a bizonyos mérce.

Végül ne higgyük azt, hogy XVI. Benedek hitelvekben és világnézeti téren megnyilvánuló ortodoxiája egész személyiségére jellemző! Érdekes, de kevéssé tudott motívuma pályafutásának, hogy a Bajorországban a regisztráltan valamely felekezethez tartozóktól államilag szedett 8 százalékos(!) egyházi adó ellen ő lépett fel, annak eltörlését követelve. Illetve közeli ismerősei szerint az egyébként kiválóan képzett zongorajátékos hírében álló Benedek a magánéletben szerény, csendes, visszahúzódó ember. Már csak az a kérdés, hogy az idén 81 esztendős pápa hogyan játszik az emberiség nagy zongoráján, régi iskolás játékstílusával alkot-e majd olyan remekműveket, mint János Pál...
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását