Deborah Levine és munkacsoportja csaknem hatezer amerikai beteget vizsgált, akik szélütés miatt voltak kórházban. Egy év múlva a kutatók arra kerestek választ, hogy ezek a betegek mennyire pontosan szedik a legfontosabb gyógyszereket, melyek segítenek abban, hogy az agyi katasztrófa nem ismétlődjék.
A rendszeres és időben is pontos gyógyszerszedés, szaknyelven terápiahűség jól ellenőrizhető adata az orvos által havonta fölírt receptek kiváltása. Ha a beteg minden hónapban fölíratja a tablettáit és elhozza azokat a gyógyszertárból, az általában azt jelenti, hogy nem hagyja gyógyszerkészletét kifogyni és általában annyit tablettát vesz be, amennyit doktora javasolt.
Levine és munkatársai ezt nézték, hogy ezek a betegek egy esztendővel a kórházi ápolás után mennyire megbízhatóan mentek el doktorukhoz a receptért és hozták el a gyógyszert a patikából. Azt a három készítményt vizsgálták, amit az ilyen betegségben szenvedők szinte kötelezően szednek: kétféle vérnyomáscsökkentőt és a vérkoleszterin szintjét leszorító sztatintablettát.
Azt találták, hogy a kórházból hazaengedett betegek 79 százaléka az első három hónapban a háromféle készítményből legalább egyik fajta gyógyszert orvosával fölíratta és a patikából elvitte. A szakembereket is elkedvetlenítő észlelés az volt, hogy 365 nappal később az agyi katasztrófát túlélő betegek 34 százaléka a rosszullét ismétlődésének megelőzésére adott tabletták egyikét sem szedte.
A nagy nemzetközi kongresszuson Levine hangsúlyozta, hogy az ismét bekövetkező szélütés 80 százalékban a kockázati tényezők megfelelő csökkentése útján elkerülhető. Ennek a vérnyomás biztonságos értéken tartása és a vérzsírok szintjének hatásos csökkentése két alapvető eleme.
Philip Gorelick, a kongresszusi program összeállítását végző bizottság vezetője fölhívta a figyelmet annak fontosságára: az ilyen, életfogytiglan gyógyszeres kezelésre szoruló betegeknek a háziorvossal együttműködve kell gondoskodni arról, hogy a szükséges patikaszer mindig velük legyen és azt minden alkalommal bevegyék, amikor annak ott az ideje.
Az Amerikai Szív Szövetség nyilvántartása szerint az Egyesült Államokban agyi katasztrófa után mintegy 5,8 millió beteg él. A terápiahűség hiánya súlyosan ronthatja túlélési esélyüket, mert állapotuk visszafordíthatatlanul tovább romlik és az agyi katasztrófák utáni mozgászavar, bénulás nemcsak a beteget, hanem családja életét is évekre megnehezíti.
