Évek óta feltételezik a szakemberek, hogy az iparosodott országok fejletlen országokhoz képest gyakoribb mellrák-előfordulása összefüggésbe hozható az éjszakai fényszennyezéssel - tudta meg az MTI Varró Mihály környezet-epidemiológustól, az Országos Közegészségügyi Intézet munkatársától.
A melatonin nevű hormon éjjel termelődik a tobozmirigyben. Az éjszakai fény, például váltóműszakban dolgozó nőknél, csökkenti a melatoninszintet. Leginkább a 464 nanométer hullámhosszú, kék fény gátolja a melatonin termelődését. A számítógépes monitorok, a fénycsövek egy része és a fluoreszcens égők is sugározzák a fénynek ezt a spektrumát.
A Haifai Egyetem kutatóinak eredménye alátámasztja a feltételezést, hogy az éjszakai túl sok fény a tumorszupresszív, rákot visszaszorító hormon termelődésének gátlásával növeli a rákkockázatot.
Környezetepidemiológiai tanulmányok világszerte jelezték már, hogy az éjszaka is dolgozó nőknél a mellrák előfordulásának valószínűsége 60 százalékkal magasabb.
Ezen vizsgálatok eredményét figyelembe véve az Egészségügyi Világszervezet (WHO) decemberben bejelentette, hogy "lehetséges" karcinogénként (rákkeltőként) sorolja be a váltóműszakot. Ezzel az éjszakai műszak azonos egészségkockázati kategóriába kerül, mintha bizonyos toxikus kémiai anyagoknak (pl. triklóretilén, vinilklorid, poliklórozott bifenolok) lenne kitéve a dolgozó.
Itai Kloog haifai kutatócsoportja teljesen új megközelítéssel vizsgálta az összefüggéseket. Beszerezték a NASA nagyfelbontású műholdas adatait a fénykibocsátásról Izrael teljes területére. Bár a műholdakat elérő fény csak tizede a Föld felszínén kibocsátottnak, ám nagy pontossággal megállapítható a fényszennyezés ezekből az adatokból is.
A kutatók ezeket a térképeket vetették egybe a helyi, mellrákra és összehasonlításként a tüdőrákra vonatkozó statisztikai adatokkal. A tüdőrák és a fényszennyezés között nem találtak kapcsolatot. A mellrák aránya azonban 37 százalékkal magasabb volt az átlagos éjszakai fényviszonyú helyeken, mint a legsötétebb területeken. Ahol a legtöbb fény volt, ott pedig még az átlagosnál is 27 százalékkal magasabb volt az emlőtumor előfordulási aránya.
Az izraeli nőkre vonatkozó adatokat a Chronobiology International amerikai szaklap legutóbbi számában közlik a szerzők.
Dura Gyula, az Országos Közegészségügyi Intézet főigazgatója elmondta az MTI-nek, hogy a fényszennyezés káros egészségügyi hatásait Magyarországon a külföldi kutatásokon keresztül követik nyomon, helyi vizsgálatok még nem folynak.
