A konzultációt az egyesület kezdeményezte, a megbeszélésre meghívták a szervezetbe tömörült 84 alternatív betegszállító cég képviselőjét - tette hozzá.
Bíró Ferenc közlése szerint a szaktárcának megküldték nyolc pontból álló javaslatukat, amelyben mielőbbi finanszírozást kérnek több gépkocsi üzembe állításához azokon a területeken, ahol a napokban kevésnek bizonyult a járművek száma, például Békés, Győr és Vas megyében.
Kérik továbbá az orvosok jobb, pontosabb tájékoztatását és a szakmai irányelvek világos meghatározását.
Utóbbi kapcsán megjegyezte: meg kell határozni pontosan, hogy mely állapotok és betegségek esetén kell úgynevezett szakkíséretes szállítás, és melyeknél nem. "Erre világos iránymutatás kell" - tette hozzá.
Bíró Ferenc fenntartja álláspontját, miszerint azért nem tudják kielégítően ellátni az általuk vállalt feladatot, mert az Országos Mentőszolgálat nem valós adatokat jelentett le az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak (OEP).
Az elnök nevetségesnek nevezte azokat az állításokat is, hogy a magán betegszállítóknak lett volna idejük felkészülni az "átállásra". Mint mondta: ők csak azokra a szállítási esetszámokra tudtak felkészülni, amelyek az OEP nyilvántartásában szerepeltek, és ezeket be is fogadta a pénztár. A gyakorlatban azonban azt tapasztalják, hogy 30-40 százalékkal több munkájuk van.
Az Országos Mentőszolgálat hétfőn az MTI-hez eljuttatott közleményében azt írta, a betegszállítás és a mentés szétválasztása óta érezhetően javult a helyzet, mert a mentőkocsik bevethetősége és riaszthatósági aránya is nőtt.
Ez nem jelenti azt, hogy a mentőkocsik "kihasználatlanok", hanem azt, hogy a nap 24 órájában riaszthatóak, szükség esetén 15 percen belül a helyszínre érhetnek - írta közleményében Győrfi Pál, a szervezet szóvivője.
Kitért arra is, hogy a mentőszolgálat tevékenységét, feladatmutatóit, dokumentációját, adatait és gazdálkodását az Egészségügyi Minisztérium és az OEP is folyamatosan ellenőrizte, ellenőrzi, és a betegszállítók a rájuk vonatkozó szolgáltatói szerződést a vállalt feladat és az érte járó ellenszolgáltatás ismeretében írták alá.
A szóvivő megjegyezte azt is: a két tevékenység szétválasztását - amelyet többek között éppen a magán-betegszállítók és szervezeteik kezdeményeztek és sürgettek - több mint egy éves előkészítő munka előzte meg. Ez idő alatt az érintetteknek bőven volt idejük felkészülni a vállalt feladatra. Bizonyosan lett volna idejük központi telefonszámok biztosítására, diszpécserszolgálatuk bővítésére, kapacitásaik ésszerű elosztására is - írta Győrfi Pál.
"Néhány nappal a vállalt tevékenység megkezdése után még bizonyosan korai megítélni a szolgáltatókra jutó feladatok eloszlását, és az abban érvényesülő tendenciákat. Hasonlóképpen korai a betegszállítások finanszírozhatóságával kapcsolatos következtetések levonása is" - olvasható a közleményben.
Kincses Gyula, az Egészségügyi Minisztérium államtitkára a múlt héten elmondta: a betegszállítási tevékenységet a minisztérium folyamatosan monitorozza, és ha a jövőben úgy látja, hogy a betegszállításban megnövekedtek a kapacitások, akkor korrigálnak a finanszírozáson is.
Az Egészségbiztosítási Alapon belül betegszállításra 4,2 milliárd forint az előirányzott összeg 2008-ra.
