Sam Shuster, a norfolki egyetem professzora elméletét arra a reakcióra alapozza, amit saját maga váltott ki egykerekű biciklijén tekerve Newcastle utcáin. A kutató egy éven keresztül figyelte,hogyan reagálnak mások, és arra a következtetésre jutott, hogy a "válasz" olyan megjósolható és sztereotipikus volt, hogy az egyértelműen biológiai okokra vezethető vissza.

Míg az idősebb nők általában támogatóak és kedvesek voltak, a férfiak hangosan kommentálták és próbálták vicces formában megalázni. A 400 feljegyzett és ezernél több megfigyelt reakció felében szóval illették, és míg a nők 95 százaléka dícsérte, a férfiak 75 százaléka rosszindulatú vagy támadó megjegyzéseket eresztett el.

A kisfiúk (5-12 év) a lányokhoz hasonlóan kiváncsiak voltak az egykerekűzőre. A legagresszívabbak a fiatal tinédzser fiúk voltak, akik többször is megpróbálták a tudóst lelökni a bicikliről, míg a pubertáson túl járók áttértek a humoros le- és beszólásokra. A legagresszívabb megjegyzéseket a 20 év körüli, férfiasságuk teljében lévő fiatal autósoktól kapta a kutató.

Az idősebbek kifejezetten vicces megjegyzéseket tettek, Shuster szerint a látens agresszió elrejtésére. A fiatal nők ezzel szemben közömbösen figyelték, és jóváhagyást vagy támogató pillantásokat elsősorban idősebb nőktől kapott.

A tudós arra a következtetésre jutott, hogy a férfiak többet viccelnek, de agresszívabban, mint a nők. A reakciókra a legegyszerűbb magyarázat a hormonok szintjén keresendő - a tesztoszteron által kiváltott férfiasság, amely a humor különböző formáiban nyilvánul meg.

Nick Neave, a Northumbria egyetem pszichológia professzora szerint a férfiak az egykerekűző Shustert olyan fenyegetésnek tartották, amely elvonja tőlük mint hímtől a nők figyelmét.