A házelnök elmondta: az iroda feladata elsősorban az lesz, hogy kárpát-medencei magyarok fejlesztéspolitikai érdekeit képviselje, munkatársa nem politikus, hanem közszolgálati jogviszonyban dolgozó ember lesz.
Bejelentette azt is, hogy létrejön az Országgyűlés Autonómia Műhelye, amely az önállóság különböző lehetőségeit tekinti át.
Szili Katalin elmondta: szeretnék, hogy a KMMKF működését jogszabályban is rögzítsék, és amíg a nemzetpolitikai törvény nem készül el, addig országgyűlési határozatot fogadjon el az intézményről a parlament.
Kozma József (MSZP), a külügyi albizottság társelnöke arról beszélt, hogy megengedhetetlen Szlovákiában bármi olyan szándék, szöveg, akarat vagy cselekvés, amely félelmet kelthet az ott élő magyarságban.
Azt várjuk, hogy a szlovák partner ragaszkodjon a kisebbségi nyelvhasználat betartásához, a kisebbségi jogok elismeréséhez, ennek érdekében minden európai fórumon fellépünk - közölte.
A brüsszeli lobbiirodával kapcsolatban megjegyezte: a kisebbségi normákkal kapcsolatos ügyekben is szükség van az érdekérvényesítésre.
Németh Zsolt (Fidesz), a testület másik társelnöke a sajtótájékoztatón kiemelte: fontos, hogy a KMMKF egy olyan keret, ami bizonyítja, hogy van együttműködés a nemzetpolitika területén. Hozzátette: bízik abban, hogy azokban a kérdésekben, ahol nincs egyetértés a kormányzat és a politikai pártok között, a KMMKF példáján párbeszéd kezdődhet.
Tájékoztatása szerint az albizottság ülésén szó volt a schengeni csatlakozás hatásáról.
Véleménye szerint a KMMKF működésének első komoly eredménye, hogy jövőre 720 millió forint áll rendelkezésre kapcsolattartási támogatásra, vagyis ebből a keretből a vízumkötelezett országokban élő magyarok igényelhetnek egyéni támogatást.
Az ellenzéki képviselő reményei szerint ezt jövő február 1-től már lehet igényelni.
Németh Zsolt elmondta: a másik fontos téma a koszovói rendezés hatása volt. Bízunk abban, hogy egységes álláspontot tud kialakítani az Európai Unió, amelyet Magyarország is elősegít - tette hozzá.
