2024. április 19. - Emma

Rippl-Rónai évforduló

Nyolcvan éve, 1927. november 25-én halt meg Rippl-Rónai József festő, grafikus, a posztimpresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyar képviselője. Amikor 1861. május 23-án Kaposvárott egy hétgyermekes tanító legidősebb gyermekeként meglátta a na
2007. november 23. péntek 12:53 - Hírextra
Gyógyszerészoklevelet szerzett, de hamarosan Zichy Ödön gróf gyermekeinek házitanítója lett. Mivel a rajzolás, festés érdekelte, Münchenbe, a századvég közép- és kelet-európai művésznövendékeinek fellegvárába utazott, ahol hihetetlen rajzi rutint szerzett.

1887-ben állami ösztöndíjjal Párizsba ment, ahol a dicsősége tetőpontján álló Munkácsy Mihály műtermében talált otthonra. Kezdetben mentora stílusában és aláírásával, sorozatban festett életképeket műkereskedők számára. Saját stílusának kialakulását Párizs és az impresszionisták segítették, az 1889-es Nő fehérpettyes ruhában már az önálló művészt dicséri. "Csak a "Szép"-ben, az ideálisban találhatom föl lelkiismeretem megtisztulását és megnyugvását." - írta egyik levelében. Fekete korszakának képeit - Két gyászruhás nő, Golgota, Kalitkás nő - titkokkal, finom szomorúsággal terhes nőalakok uralták. 1901-ig tartó párizsi korszakában a Nabis-csoport tagja volt, a legnagyobb elismerést Öreganyám című festményéért kapta.

1902-ben tért haza végleg és Kaposvárott telepedett le, ahol festészete is megváltozott. Alakjait mozaikokra emlékeztető, pettyekből összeálló festékfelrakásokkal mintázta, innen a "kukoricás korszak" elnevezés. Legismertebb ekkori festményei a Piacsek bácsiról festett sorozata, a Két akt vörös pamlagon, az Akt teraszon, a Bányai Zorka fekete ruhában. Rippl-Rónai szőnyegtervezésbe is belefogott és megtervezte Andrássy Tivadar gróf budapesti palotájának teljes ebédlőberendezését. Híres "Nő rózsával" faliszőnyegét francia felesége hímezte, 1912-ben elkészítette az Ernst Múzeum nagyméretű üvegablakát. Részt vett a Magyar Impresszionisták és Naturalisták Köre (MIÉNK) alapításában, valamint a Nyugat mozgalmában is.

1914-ben az első világháború kitörése Franciaországban érte. Mint ellenséges ország állampolgárát internálták, szabadulni csak művészbarátai közbenjárására tudott. Hazatérve élete utolsó szakaszában pasztellképeket készített, nagyobb feladatokra már nem vállalkozott. Ebből az időből származik a művész önarcképsorozata, valamint Móricz, Babits és Szabó Lőrinc portréja.
1927. november 25-én halt meg tüdőgyulladásban Kaposvárott. A magyar művészet történetében szinte páratlan életmű, mintegy 2400 olaj- és pasztellkép, 800 rajz, 30 rézkarc és litográfia és több mint 100 iparművészeti tárgy maradt utána. Számos műve a Magyar Nemzeti Galériában, önarcképe a firenzei Uffiziben látható.
Forrás: MTI
Kapcsolódó cikkeink
További cikkeink
Legfrissebb hírek
Legolvasottabb hírek
Legfrissebb írásaink
Legolvasottabb írásaink
Szavazás Kultúra témában
Szeret színdarabokat látogatni?
Rajongok a színházért!
Amennyiben időm és pénztárcám engedi, igazán örömmel teszem!
Évente egyszer-egyszer megesik
Évek óta nem voltam színházban, de szeretnék eljutni
Évek óta nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
Soha nem voltam színházban és nem is érdekel a dolog
ÁLLÍTSA BE A DÁTUMOT ÉS MEGTUDJA MI TÖRTÉNT AZNAP A VILÁGBAN
A HírExtra különleges időgépével nem csupán egyetlen hírre, de az adott nap teljes híranyagára rátalálhat, az oldal fennállása óta.
Dátum: - - Idő: -
FOTÓTÁR
Felkapcsolták a margitszigeti futókör LED-világítását