Függetlenségét ünnepli Irak

1958-ban katonák egy csoportja megdöntötte a monarchiát és kikiáltotta a köztársaságot. Szaddám Husszein 1978-ban brutális puccsal ragadta magához a hatalmat. A bérgyilkosból lett szunnita diktátor politikai tisztogatásba kezdett, majd rokonait helyezte az állam kulcspozícióiba.

Az akkor még Washington szövetségesének számító Szaddám Husszein 1980-ban megtámadta a szomszédos Iránt. A nyolcéves háború alatt több mint kétmillió ember vesztette életét. Irak a nyugati fegyverszállítmányok ellenére sem tudta legyőzni a perzsa államot.

Husszein saját népét sem kímélte, több százezer embert mészároltatott le vagy telepíttetett
ki. 1988-ban vegyi támadást intézett néhány kurd falu ellen, az akcióban közel 8000 civil vesztette életét.

A bagdadi rezsim 1991-ben lerohanta Kuvaitot. A Washington vezette nemzetközi erők néhány hónappal később visszaszorították az iraki csapatokat, de Szaddám Husszein rendszerét nem döntötték meg.

Az ENSZ szankciókat vezetett be az arab országgal szemben, a vitatott intézkedések miatt gyógyszereket sem vásárolhatott Irak, ezért évente 50 ezer gyerek halt meg az embargó ideje alatt.

A 2001. szeptember 11-i terrortámadás után George Bush amerikai elnök azzal vádolta meg Szaddám Husszeint, hogy terroristákat támogat és tömegpusztító fegyvereket fejleszt. Bár állításait sosem sikerült igazolni, az Egyesült Államok 2003-ban ENSZ felhatalmazás nélkül lerohanta Irakot.

Washington egy demokratikus Irak kialakítását tervezte, amely hozzájárul a térség diktatúráinak átalakításaihoz, de a sorozatos politikai és hadászati hibák miatt az ország polgárháborúba sodródott. Az erőszakot tovább fokozta az egykori elnök, Szaddám Husszein halálos ítélete és kivégzése is.

A négy éve dúló iraki polgárháborúban közel egymillió ember vesztette életét, és legalább hárommillió elhagyta otthonát. A 75 éve kényszerűen együttélő szunniták, siíták és kurdok képtelenek a kiegyezésre, de elutasítják az amerikai szenátusban múlt héten elfogadott tervet is, amely Irak felosztását javasolja.