"A közvetlenül az unió előtt álló eddigi legbonyolultabb balkáni kihívás Koszovó helyzetének alakulása és ennek hatása az unió közös külpolitikájára" - fogalmazott Szili Katalin.
Az Országgyűlés elnöke beszédében a közös uniós kül- és biztonságpolitika "szülőföldjének és katalizátorának" nevezte a Nyugat-Balkánt. A térségben az eruroatlanti integráció minden formája megtalálható: vannak országok, amelyek már teljes jogú tagok, mások még csak a tárgyalások elején állnak - mutatott rá Szili Katalin.
Mint elhangzott, Magyarországnak továbbra is érdeke a nyugat-balkáni térség stabilitása és euroatlanti integrációja, és a magyar parlament nyitott a tapasztalatok átadására a kétoldalú kapcsolatokban.
Eörsi Mátyás (SZDSZ), a parlament európai ügyek bizottságának elnöke az ülésen hangsúlyozta: az Országgyűlés minden pártja egyetért abban, hogy Magyarországnak segítenie kell a térség euroatlanti integrációját.
A nyugat-balkáni házelnökök egynapos budapesti tanácskozásának fő témája az EU és a NATO-integráció. A megbeszélésen a tervek szerint tíz ország házelnökei vettek volna részt, a horvát és az osztrák házelnök azonban csak nagyköveteik útján képviselteti magát. Érkeztek politikusok Albániából, Bulgáriából, Bosznia-Hercegovinából, Macedóniából, Montenegróból és Szerbiából is.
A találkozót Szili Katalin házelnök kezdeményezte.
Két évvel ezelőtt már rendeztek Budapesten hasonló témájú konferenciát, akkor a nyugat-balkáni országok külügyminiszterei tárgyaltak egymással.
