Magyarországon ugyan vannak törvények, melyek alkalmasak lennének arra, hogy kezeljék az erőszakot elszenvedett nők helyzetét, de az érintett intézmények gyakran mégsem járnak el a jognak megfelelően - mondta a szakember az Állítsuk meg a nők elleni, családon belüli erőszakot! című országos konferenciasorozat szegedi rendezvénye előtt az MTI-nek.
Hozzátette: a szociális intézmények vagy a hatóságok tétlenségét az információ hiány mellett gyakran attitűdbeli problémák is okozzák.
A NANE által 1994-ben indított önkéntesek által működtetett segélyvonalra érkező hívások csak egy része szól az áldozat és gyermekei ellen elkövetett bántalmazásról, a telefonálók másik része arról beszél, miként "árulta el" őt a hatóság és az ellátórendszer - fogalmazott Tóth Györgyi.
Sándor Klára országgyűlési képviselő (SZDSZ) szerint a hazai jogszabályok sincsenek teljesen rendben, elsősorban a távoltartás intézményét kellene megnyugtatóan szabályozni, hiszen a jelenlegi rendelkezések nem működnek megfelelően.
Az idén tíz esztendeje működő osztrák rendszer például megoldást jelentene: Ausztriában a bántalmazást tapasztaló rendőr nyolc-tíz napra azonnal elrendelheti a távoltartást, így a nőnek marad elegendő ideje a helyzet jogi és lelki rendezésére - mondta a politikus.
A nők elleni erőszakhoz kapcsolódik a prostitúció kérdése is. Svédországban például a klienseket - akik megvásárolják mások testét - büntetik, hiszen ez illegális emberi jogi szempontból - tudatta az országgyűlési képviselő.
