Bordamerevítéses repülőgyík
Egy ősi, repülő gyík új fosszilis leletek szerint úgy repült, hogy megnyúlt bordái mentén szárnyszerű hártyát feszített ki. A Hszianglung csaoi névre keresztelt sikló gyík a korai Kréta korszakban élt, mintegy 150 millió évvel ezelőtt.
2007. március 20. kedd 11:33 - Hírextra
A most talált leletek egy körülbelül 15 centiméteres gyíkhoz tartoztak, fejletlen jellegzetességei azt sugallják, hogy az állat fiatalon pusztult el. Az állat 9,5 centis farokkal is rendelkezik. Ám legfurcsább jellegzetessége mégis nyolc megnyúlt bordája, melyek körülbelül 4 centi hosszúak. (Fotó: Csao Csuang és Hszing Lida)
Hszing Hszü kutató és csapata fedezte fel a fosszíliát Kína északkeleti részén, Liaoning provinciában. Ezen régióban számtalan tollas dinoszaurusz és korai madármaradványok kerültek elő az utóbbi években. A Hszianglung sikló membránja, az úgynevezett patagium, a nyolc megnyúlt, oldalborda mellett feszült. Amikor teljesen kifeszítette, a gyík membránja a 11 centis átmérőt is elérte.
A gyík hajlott karmokkal rendelkezett, melyek segítették, hogy a fák tetején tartózkodjon, ahonnan könnyen elrugaszkodhatott. Amint a levegőben volt az apró gyík talán messzebb siklott, mint a modern repülő gyíkok, talán egy fél futballpályányi területet is bejárhatott így. A Hszianglung "szárnyai" számos hasonlóságon osztoznak a modern, gyorsrepülő madarak szárnyaival, ami azt sugallja, hogy sokkal fürgébb lehetett a levegőben, mint más sikló gyíkok, ám annyira mozgékony nem volt, mint egy héja. (Fotó: Hszing Hszü)
A legtöbb sikló állat - mint a "repülő" békák és mókusok - lábujjaik, vagy testük és lábuk között kifeszített membránnal maradnak a levegőben. A megnyúlt bordák mentén húzódó siklómembrán a kutatók szerint egyetlen, a kései Triász korban élt, ősi, gyíkszerű állatra volt jellemző, emellett néhány élő sárkánygyíknál is megfigyelhető Délkelet-Ázsiában, közölte a hirado.hu.
