A kabinetnek június 30-ig kellett volna beszámolnia arról, mire költötték a kormányzati negyedre fordított közpénzt, a kormány jelentés helyett csak egy tájékoztatót nyújtott be október elején a költségvetési bizottság albizottságának - közölte a fideszes képviselő.

Az ellenzéki politikus szerint 10 milliárd forint közpénzt szórtak el a semmire, ebből "több száz millió forint ment el szocialisták holdudvarába tartozó cégeknek". Hozzátette: a projekt leállítása után még 300 millió forintot fizettek ki különböző tanácsadó, ingatlanbecslési és egyéb szerződésekre.

Szijjártó Péter szerint rendkívül felesleges, rendkívül arcátlan pénzelszórás történt, ugyanis "ingatlanbizniszre semmiféle felhatalmazása nem volt a kormánynak".

Keller László, a Pénzügyminisztérium államtitkára szerint a beszámolóért a projekttársaság tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. volt felelős, amely június 30-ig megküldte az elszámolást, a kormány pedig a lehető leggyorsabban megtárgyalta és a parlamenthez eljuttatta.
Szavai szerint szigorú, racionális számításokon alapult a kormányzati negyed terve, amely hosszabb távon jelentett volna megtakarítást az államháztartásnak.

Az államtitkár cáfolta, hogy ingatlanbizniszről lett volna szó. Mint mondta, a beruházás 9,4 milliárd forintba került, amelyből 8,5 milliárd forint volt a MÁV-ingatlan megszerzése, és 927 millió forint volt az összes ingatlanon túli ráfordítás.

Szabó Zoltán (MSZP) arra hívta fel a figyelmet, hogy a szélsőségek elleni fellépés minden demokratának kötelessége. Utalt arra, hogy a múlt héten a Magyar Hírlap című napilapban Bayer Zsolt publicista szerinte "ordenáré módon zsidózott".

Úgy vélte, ennek a mentalitásnak a terjedése, a bűnbakképzés, az összeesküvés-elméletek gyártása az igazán aggasztó. Problémáink nyilvánvalóan összetettebbek annál, hogy egyetlen okra lennének visszavezethetők, így megoldásuk sem múlhat "egyetlen személy kikapcsolásán" - mondta.

Medgyasszay László (KDNP) azt javasolta, hogy a Nemzeti Fejlesztési Terv iskolafelújítási pályázatainál felül kellene vizsgálni a pontozási rendszert.Elmondta: a pályázók panaszai szerint nagy a bürokrácia, a pályázatok bírálata nem átlátható, nem tükrözi a valóságot.

Arató Gergely, az Oktatási és Kulturális Minisztérium államtitkára szerint nagyon nehéz olyan bírálati rendszert találni, amely mindenkinek megfelel. Hozzátette: az uniós pályázatok elosztásánál az volt a cél, hogy politikai befolyástól mentes rendszert építsenek ki, amely garantálja a szakmai szempontok szerinti forráselosztást.

Az államtitkár szerint annak a kritikának van helye, hogy túlbürokratizált a rendszer, és a regionális fejlesztési tanácsoknak nagyobb szerepet kell kapniuk a pályázatok elbírálásában.
Karsai Péter (MDF) a kormány korrupcióellenes stratégiáját hiányolta, utalva arra, hogy Transparency International szerint romlott Magyarország korrupciós megítélése.

A nemzetközi szervezet szerint nyolc helyet csúsztunk vissza a ranglistán, az elmúlt 12 évben ilyen jelentős visszaesés nem történt - vélekedett. Mint mondta, a korrupcióellenes program közel egy éve elkészült, az idei év elején a kabinetnek már el kellett volna fogadnia. Avarkeszi Dezső, az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium államtitkár azt mondta, még ebben a hónapban a kormány elé kerül a stratégia és a konkrét cselekvési terv.

Arra hívta fel a figyelmet, hogy Transparency International felmérése szerint csak két tizedpontot estünk vissza; a térségből csak Csehország előzte meg Magyarországot.Gusztos Péter (SZDSZ) szerint Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke újra harcba indult a szélsőjobboldali szavazókért, amikor a hét végén részt vett Prohászka Ottokár katolikus püspök szobrának avatásán, és azt mondta, hogy a püspök egyes gondolatai ma is aktuálisak.

Az ellenzéki politikus utalt arra, hogy a Holokauszt Emlékközpont történészei szerint Prohászka a konzervatív antiszemita ideológia vezéralakja.Az éppen elnöklő Lezsák Sándor azt mondta, a házszabály nem teszi lehetővé, hogy reagáljon az elhangzottakra, de más formában majd megteszi ezt.